FrissítésSúgó

Draugherit	2006.05.17. 19:55 -
	A fennsík szélén álldogált. Végignézett a végtelennek tetsző, kopár tájon és mélyen elmerült elmélkedéseiben. A világról, magáról és úgy általában mindenről. Sok dolgot nemm élt meg, sokmindent hallott már, de filozofálgató személyisége miatt szeretett mindent alaposan átgondolni. Hátha tanul belőle.

[188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]

Pallas

Előzmény | 2006.05.20. 22:21 - #8

- Örvendek Fundamentum. - Az én nevem Pallas.

Fundamentia

Előzmény | 2006.05.17. 21:01 - #7

- Fundamentum vagyok.

Pallas

Előzmény | 2006.05.17. 20:59 - #6

*Pallas megnyugodva sóhajtott egyet, majd kissé vidámabban folytatta:* - Megtudhatom a nevedet ?

Fundamentia

Előzmény | 2006.05.17. 20:52 - #5

Fundamentum még mindig elég ködös képpel, akadozva válaszolt: - Neee....eemm. - alig figyelte a másikat, de aztán a gondolat-gomolyok tovatűntek, a pillantása kitisztult és rendesen válaszolt: - Nem, semmi bajom.

Pallas

Előzmény | 2006.05.17. 20:49 - #4

- Biztos ? Nem sértettelek meg a szarvammal ? - *kérdezte aggodalmas pillantások közepette Pallas.*

Fundamentia

Előzmény | 2006.05.17. 20:34 - #3

Fundamentum nem szólt, pedig messziről látta a peguni érkezését. Még akkor sem, mikor látta, hogy ütközni fognak. Érdekelte a reakciója, így csak állt. - Semmi gond! Nem fájt. - mondta csendes, kicsit színtelen hangon. Mély gondolatokból kellett kikászálódnia, így észre sem vette, hogy milyen lehetetlen a hangja.

Pallas

Előzmény | 2006.05.17. 20:04 - #2

*Pallas magányosan lépkedett a fennsíkon. Fejét lehajtotta lépés közben, és valami kis fűféleség után kutatott, de semmit sem talált. Ezen nem is volt meglepődve, hiszen a pusztában volt. Ahogy így lépkedett, egyszer csak beleütközött valakibe. Hátrált néhány lépést, és felkapta a fejét. Maga elött egy fehér pegazust látot.* - Jaj, ne haragudj, véletlen volt, nem figyeltem...

Draugherit

Előzmény | 2006.05.17. 19:55 - #1

A fennsík szélén álldogált. Végignézett a végtelennek tetsző, kopár tájon és mélyen elmerült elmélkedéseiben. A világról, magáról és úgy általában mindenről. Sok dolgot nemm élt meg, sokmindent hallott már, de filozofálgató személyisége miatt szeretett mindent alaposan átgondolni. Hátha tanul belőle.

[188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]