|
Témaindító hozzászólás
|
2006.08.01. 18:28 - |
 Korall-király és párja úgy gondolták, kirándulnak kicsikét.Noha sós vizü lények mégis megtudtak élni az édes vízben. Amikor ideértek, megpihentek, majd lazacugrósat játszottak:(nehezen) felugrottak a vízesésen keresztül, majd lecsúsztak rajta. |
[240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
 *Bólintott.*
- Jól van.
*Sóhajtott egyet.* |
 - Szerencséd volt. Ne gondolj rá mi lehetett volna. Örülj annak, ami lett. Mostmár tudod mit tegyél. - mondta közönyösen, intve egyet.
|
- Rendben - *bólintotta.*
- Hát úgy vélem, hogy Nekem is az lett volna a Sorsom, ha Te nem épp akkor vagy ott...
*Megborzongott.* |
- A Sötétség trükkös fegyverei. Sokan haltak már meg, mert kevésbé voltak szemfülesek, vagy tapasztaltak, mint mi. Ki félne egy felhőtől? Vagy menekülne fejvesztve rovaroktól? Pedig ezek halálos méreggel vannak felfegyverezve.....És a méregnek hála, ha az uruk azt akarja, akkor képesek megmérgezni az áldozataik lelkeit.....Nem halál, hanem megtörés és kényszerítés, hogy a szerettei ölje, hogy kémkedjen.....Ezek a legkedvesebbek néhány gonosz mágusnak, de ez csupán a második alkalom, hogy ilyeneket látunk a Birodalomban.......Eddig nem hittem volna, hogy van még.....És ekkora csoport....
- Jut is, marad is...Ezeket bárhová lehet küldeni, valamennyi mindig marad. Biztos vagyok benne, hogy ha itt nem is menekülhetett meg egy sem, akkor is valahol másutt van még néhány, vagy akár több rajra való.....
Megcsóválta a fejét.
- Mostmár tudod. Vigyázz velük és figyelmeztess másokat is, ha tudsz! - mondta, míg szemei a másik arcára vándoroltak. |
*Triopo felnézett Ulmóra.
Még egy pillantást vetett a hatalmas vízesésre, aztán Ő is felszállt.*
- Mik voltak azok ? - *kérdezte, amikor felért.* |
Nem értette, hogy a szűk helyen mi lehet érdekes, de már korábban is kiderült, hogy nem érti a csődört.
A Víz közben suttogott, dalolt neki, és ő megtudta, hogy a rovarok valóban a Sötétséghez tartoztak, az küldte szét őket, hogy öljenek a mérgükkel.....De nem a Sötétség Birodalmából....
Gondterhelten emelte ki magát a vízzel és száraz tollakkal felrepült. |
- Nem sürgős - *felelte a víznek.*
- Előbb körülnézek egy kicsit.
*Azzal körbejárta a barlangot.*
- Érdekes hely. Most viszont már kimegyek.
*Odalépett a vízhez. Jobb szárnyát maga fölé emelte és kiléptetett.
~Elég nagy tempóban jön le itt a víz~- merengett.
~Vajon milyen magas lehet ?~
Amint kiért a vízezés alól, felpillantott és elismerően bólintott.* |
A hullámok surrogták vissza válaszul:
- Köszönöm. Ha akarsz, kimehetsz a vízesés fala alól. |
*Triopo elképedve nézett Ulmóra.
Amikor a peguni belehullott a vízbe, nem tudta, mi tévő legyen.*
- Szép volt. - *mondta elismerően.* |
Egyenesen a hatalmas, lezúduló víztömeg fel érepült és meg sem állt! Átcsapódott a víztömeg alatt, ami épp csak megsimította őt, majd gyorsan a sziklafalhoz lapult. Volt ott pár alkalmas hely, ahol nagyjából megvethette a lábait, így becsukta a szárnyait, és segített a hatalmával átjutni Tiropónak a vízsugár alatt.
Mikor Triopo is ott volt mellette, a nedves, párás levegőjű szűk helyen, a kövekhez lapulva, kimeresztette a szemeit. A víz mindennél biztosabban mutatta neki, hogy a felhő (ezer és ezer rovarból állt!!!!!) utánuk jött és a vizek felett suhanva odaért a vízesés előtti helyre. Ott kavarogtak, szétterültek, és hacsak Ulmóék nem tanulnak meg a víz alatt meglenni hosszú-hosszú ideig, akkor kérdéses volt, hogy hogyan jutnak ki innét ebben az életben. Ulmo tudott a víz alatt élni. De Triopo? Ráadásul ezeket a kis szörnyeket, akik a Sötétség mérgét sugározták, nem lenne szabad hagyni kószálni!
Végül kigondolta mit tesz és suhintott egyet a szarvával.
A víz tombolva felzúdult egy oszlopban, köveket, kavicsokat ragadva magával, és elkezdte magába rántani a rovarokat. Nemsokára mind ott vergődött a vízben!
És Ulmo nem kockáztatott! A kövek nemsokára mindet összezúzták, nehogy bármelyik is túlélje a csapást, és aztán az undorító tömeg visszahullott a sebes folyású folyócskába, ami nemsokára mindet tovasodorta, csak Ulmo tudja tán hová, és a víz letisztult.
- Huhh....
Lecsúszott a kövekről és belehullott a vízbe. |
*Széllelszálló lebukott a víz alá. Először körbenézett. Sehogy sem tudta megszokni, hogy a víz alatt van annyi ideig, amíg a buborék kitart. Ez annyira hihetetlen volt.
Fél percig egy helyben lebegett, utána észbe kapott és gyorsan a kettős után úszott.* |
 -Hát akkor gyerünk!-majd buborékot varázsolt Széllelszállóra és már mentek is egyenesen a zúgókhoz. |
- Mindent ! - *vágta rá Széllelszálló.*
- Persze ez alatt azokra a helyekre gondolok, ahova vízben is el lehet jutni... - *tette hozzá helyesbítésképpen.* |
| -Oké és az egész Folyó és vízesés rendszert vagy a vízesés mögötti balgangot? |
- Én arra gondoltam, hogy megmutathatnátok a többi helyet is. Ti járatosak vagytok erre, Én viszont most járok itt először.
- Hm ? Mit szóltok ? |
| Korall-királyék éppen befejezték az evést amikor Szélleszálló szólította őket.:-Na itt vagyunk! Mist mit csináljunk?-kérdezte Szélellszállótól. |
*Széllelszálló az utóbbi időben mindig egyedül volt. Most viszont magányosnak érezte magát, hogy Narvál és Korall-király elmentek.
Még szívesen legelészett volna, azonban inkább a társaságot választotta.
Belegázolt a vízbe, amikor patái már nem érték el a talaj, akkor elkezdett úszni. Oda úszot, ahhol az imént voltak a többiekkel.*
- Narvál ! Korall-király ! |
Csendesen legelésztek Korall-királyék:-Szóval tehetségesnek találod-mondta komolyan.
-Igen, az.
-Narvál, még féltékeny leszek!-fordította viccesre a szót, azzal odaúszott és megcsikizte.
-Ne, hagyd abba!-nevetett Narvál, majd Korall-király arcához férkőzött és megnyalta-Na ezt pipáld le!-Korall-király erre lila lett zavarában-Hehe!-nevetett Narvál és elkezdett újra legelni.Kedvese mellette maradt és csak nézte őt mosolygva, majd ő is utánozta Narvált.
|
*Széllelszálló bólintott a kettősnek. Miután Ők lebuktak és eltűntek a vízben, Széllelszálló komótosan kiúszott a vízből. Megrázta magát és elkezdett legelészni.* |
-De...azt hiszem.De csakis kizárólag hínárt eszem!-jelentette ki.Te jössz Narvál?
-Igen.Ha szükséged van ránk csak hívjál, mi addig lent leszünk.-mondta, azzal lebuktak és a hínár mezőhöz mentek. |
[240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Korall-király és párja úgy gondolták, kirándulnak kicsikét.Noha sós vizü lények mégis megtudtak élni az édes vízben. Amikor ideértek, megpihentek, majd lazacugrósat játszottak:(nehezen) felugrottak a vízesésen keresztül, majd lecsúsztak rajta.
*Bólintott.*
- Szerencséd volt. Ne gondolj rá mi lehetett volna. Örülj annak, ami lett. Mostmár tudod mit tegyél. - mondta közönyösen, intve egyet.
-Hát akkor gyerünk!-majd buborékot varázsolt Széllelszállóra és már mentek is egyenesen a zúgókhoz.