|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.04. 16:14 - |
| Maszat indult utána!Nagyon jól érezte magát, főleg Szkártó társaságában!-Oké akkor nem adok előnyt!De megfoglak!-Maszat ugrándozott, mint egy kiscsikó, oda-vissza!És azért, mert ilyen kis bolond volt, megbotlott egy kőben és egy nagyon nagyot esett!Nagyon fájt a lába! |
[323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
 - Nincs több kérdésem - mondta jóváhagyón.
 - Nincs kérdésem, és nem vagyok kis csöppség! - vetette oda dacosan.
- Kyrador! - szisszent fel.
- Viselkedj! - szólt megróvóan fiára, de az mérgesen lesunyta a fejét, és nem felelt.
Megcsóválta a fejét.
- Elnézést! - mondta Danyelnek.
- Tudnunk kell még valamit? |
 - Ezt majd később, kettesben.- Szólt Danyel Kyarának. Majd várta a Bólintását.
- Kérdésed van még? - Kérdezte Kyarát. Majd a kiscsikóra nézett.
- És neked, kis csöppség? - Mosolygott Kyradorra. |
 Ew rémülten hallgatta Danyelt. Mikor befejezte, azt gonolta, hogy mi lesz, hogyha ő nem az lesz, akibe Kyara beleszeretett. Vajon szertni fogja még?
Aztán elkezdte ostromolni magát: Hogy hogy mondhat ilyeneket! Kyara szeretni fogja. A szeretet erőssebb, mint valami nyamvadt átalakulás. Majd Danyelre figyel, hisz nyitja a száját. |
Nehezen állta meg a kétségbeesést. Ew átalakul? Mi lesz belőle? Őt elfelejti majd?
Egyetlen pillanatig elöntötte a pánik, de aztán....Ewerynre esett a pillantása, és rájött, hogy képtelen lenne nem szeretni.
Ő és a mén és a fiuk összetartoztak! Ezen semmi sem változtathat.
Fiára nézett, és látta, hogy milyen komolyan figyel a nevelőre. Nem félt.
'Én sem fogok félni. Ewerynért, és a fiunkért.....Történhet bármi!'
Elszántan nézte Danyelt, és végül lassan megnyugodott. Nem tűntek olyan borzalmasnak a változások, amiket felsorolt. Már nem szörnyülködött.
De aztán eszébe jutott, hogy mennyi munka és küzdelem vár párjára az új erejével, és sajnálat öntötte el. Tud majd vajon segíteni?
- Hogyan segíthetek Ewerynnek? Mit tegyek? - kérdezte, főleg, hogy fia nem szólt egy szót sem, hanem apját kezdte nézni nagyon-nagyon komoly, szívszorítóan felnőtt tekintettel. |
Nézte Kyarát, ahogy magához húzza kiscsikóját. 'Érthető, mivelhogy az apjáról van szó. Ebbe ő is beletartozik.' Gondolja, s örül, hogy Kyara nem reagálta vészesen érkezését. Talán elfogadja Eweryn nevelője ként. Tudja, hogy most nehéz volt egy ideig Kyarának Ew nélkül, és azt is tudja, hogy ezért ő a felelős. Így hát mindenképp tiszteli a pegazust. Nagyot sóhajt. Elkezd beszélni.
- Nah rendben. Akkor szólok: Nem viszem túlzásba, az igazat fogom elmondani, és nem fogom szépíteni a helyzetet. - Egy ideig Kyarát és Kyradort nézte, hogy visszariadnak-e, de mikor csekély jelzést sem adtak rá, bólintott.
- Ewerynnek valószínűleg pszicikai átalakulása jelentkezett: Ez azt jelenti, hogy Az ereje, és esetlegesen a teste, kinézete is átalakul. Erősebb lesz, de lehet, hogy más. Remélem nem fordul elő ilyen, hogy nagyon megváltozna. Ahogy látom, nem is fog. - Reméli erre a beszédre megnyugszik egy kicsit a kanca. Rossz érzés lehet, hogy az embernek, vagy állatnak már nem az a párja, akibe nemrég beleszeretett.
- Ewnek külsőleg is lefolyik egy átalakulása, ez mindenkinél előfordul, akinél jelentkezik eme átalakulás. Sokáig vizsgálódtam, és megállapítottam, hogy Ewnél nem súlyos a helyzet: Várhatólag a szőre selymesebb, fényesebb lesz, míg szarva és patái erőteljesek, halványaranyról erőteljes aranyszínűre váltanak. - Beszél a külső átalakulásról. Most a belső jön. Ez nehéz lesz. Sóhajt egyet, majd kifújja.
- Nos, Ewnek a belső átalakulása ennél erőteljesebb. Ereje nagyvonalakban átfejlődik, olyan dolgokra lesz várhatólag épes, amikről álmodozni sem mert. - Mondja, és ezzel együt az első esetre céloz. - Fájdalmas is lehet. Ewerynnek az első képessége az volt, hogy szarva éles aranyszínben világított, villant, amikor közeledett valaki felé, vagy esetleg elhaladt mellette. Időközben megtanítottam Telepátiára, avagy gondolatolvasásra és fogadásra, valamint különböző kissebb dolgokra. Pld. kissebb mértékű telekinézis (tárgyak mozgatása), hogyan hívja aztmagához, akivel szoros kapcsolatban van... . Most ez mind átfejlődik, és megjelenhetnek újabb képességek. Erősebbek lesznek képességei. Mikor közelített felé valami, vagy valaki, nem egyszer fordult elő, hogy ordított. Fájdalmas. Nos, e képessége olyan szinten alakul át, hogy akár képes megérezni két kilóméteren belül egy apró kis bogárkát is, hogyha akarja. Mindez rajta múlik. Most ugye egy képességet észleltetek: A teleportációt. Ew szorosan koncentrált arra a pontra, hol gyermeke volt. Meg akarta védeni. Mikor villant a szarva, akkor magát érezte távolabban. Ez nagy képesség, aki még a saját teleportációját megérzi. - Magyarázza, és felváltva néz Kyarára & Ewerynre, hátha van kérdésük. Végül Kyradorra is ránéz, jelezvén, hogy őneki is van beleszólása a dologba. |
Kissé csodálkozva vette szemügyre az első nevelőt, akit a valóságban látott. Kicsit meghajtotta neki a fejét, mikor megérkezett, és magában úgy döntött, hogy elfogadja ezt a lényt. Ewerynnel jól bánt, és ez tetszett a pegazus kancának.
Jó okkal nem szólt egy szót se idáig. Ideges volt, mégpedig a fiuk miatt.
Maradjon a csikó? Vagy megint küldje el?
Végül döntött, és magához húzta, vállára téve szárnyát.
'Ezt ő is hallhatja' üzente kemény tekintete.
Aztán bólintott a nevelőnek. |
Danyel szépen nézte az unikornist, ahogy beszél, majd Kyarára nézett. Aztán visszafordult Ewerynhez, és bólintott.
- Rendben, de csak a ti érdeketekben szólok. Én sem szeretném, ha valami bajod esne, és a családodnak. Hidd el. Több éve nevellek már. - Szólt, majd Kyarára nézett.
- Kyara? - Kérdezte Kyarát, hogyha esetleg nem menne bele a beszélgetésbe, akko most szóljon. Danyel reméli, hogy belemegy, mert szeretne valami nagyon fontosat elmondani neki, ami fontos lehet Ew átalakulásával kapcsolatban. Várja a választ.
- Egy bólintás, és akkor már most is elkezdhetjül a beszélgetést. - Mondta Kyarának. |
Gazdájához fordulva kezdett el magyarázni.
- Az átalakulásról. Vagy micsodáról. Szeretnék komolyabban beszélni veled és Kyarával. Minden, ami lehetséges, kérlek mondd el. Nem szeretném veszélyeztetni a családomat. És nagyjából magamat sem. -
Beszélt, és szarva villantott egyet. Kyarára nézett, majd ismét Danyelre. Igen választ várt. |
Nemsoká meg is lett az eredménye a fénygombnek. A távolbol szárnycsapásokat lehetett hallani, majd Ew egy emberi alakot vélt felfedezni: A gazdáját. Danyel a közelben szállt le. Selyeminget viselt, valamint hozzá egy farmert. Szőke haja rendezetlenül billegett ide-oda. Legfőképpen a szeme elé. Odasietett Ewerynhez, majd az unikornis fejét kezdte el simogatni. Észrevette, hogy nem négyszemköszt vannak. Kyarára nézett, majd mosolyogni kezdett, és meghajolt.
- Üdvözletem - Szólt, majd a mosoly még szélesebbre húzódott. - Szóval te lennél Kyara. Sokat hallottam rólad. Talán túl sokat is. - Mondta, és Ewhez fordult mosolyogva.
- És ő lenne Kyrador - Pillantott a kis csikóra, és elmosolyodott megint. - Igen bájos teremtmény. - Szólt.
- Üdvözletem, Kyrador. - Biccentett, és remélte, hogy a csikó nem ilyed meg. - Én vagyok apukád nevelője. Majd immár megint Ewhez fordult, kérdően pillantva rá.
- Miért hívtál? Mondd! - Mondta az unikornisnak, és szeme Kyarát kezdte vizsgálni sunyiban. |
Maga is megdöbbent a most történteken. Szarván még mindig ott volt a vöröslő kígyó, majd miután ezt észrevette, óvatosan lekaparta patájával. Szarva különösen megcsillant.
- Fogalmam sincs. - Mondta, majd kis gondolkozás után egy kijelentést tett: - Nem kéne várattatnuk a beszélgetést Danyellel. Ez egyre komolyabb helyzet. Nem szeretném, hogyha bajotok esne. - Mondta. Majd Szarva hegyén érdekes kis fénygömb keletkezett.
- Ezt Danyel tanította. - Mondta, és azzal a fény szertefoszlott. |
Olyan hirtelen fékezett döbbenetében, hogy jópár méter csúszás után elesett. Szemei még akkor is hatalmasra voltak kerekedve, mikor szárnyai segítségével feltápászkodott.
- Mi.....mi történt? - hüledezett.
- Ez lenne az átalakulásod? - dadogta.
Nagyon meg volt ijedve, és ő is nagyon döbbenten nézte apját.
Sosem látott hasonlót!!!
Reszkettek a lábai, ahogy a kígyót nézte. Csak érdekesnek találta, nem tudta, hogy baj nézegetni!
- Sajnálom - nyihogta, és sírni kezdett.
Odament fiához, és átölelte.
- Nyugalom. Nyugalom, fiam. Apád megmentett. A kígyók veszélyesek. Óvakodj tőlük. |
| Szarvának hatalmas fénye nagyot villant: Majdnem belevakult ő is. Kiáltott, ahogy csak a száján kifért, majd a fény elmúlt. A kígyó előtt találta magát. Nem is lépet egy patányit sem. Majd mikor észbe kapott, mit kell tenni, Kyradort alréblökte, és fényesen égő szarvára feltűzte a kígyót, ezzel kioltva életét. |
- Ha azt látod jónak... - mondta kicsit bizonytalanul.
- Az erő átalakulása biztosan nem tréfadolog, és nagyon veszélyes is lehet nem ismerni a képességeinket......De hol lehet a gazdád?
Hirtelen furcsa érzés nyillalt belé, és gyorsan körülnézett.
Fiuk épp egy kígyó fölé hajolt!
- Kyrador, megállj! - sikoltotta rémülten, és fényével elvakította, összezavarta a csúszó-mászót. Rohant, ahogy a lába bírta, de félt, hogy vagy a kígyó vadul meg, vagy a fia vét ostoba hibát, és mindennek vége, mert nem ér oda időben!!! |
| -Fogalmam sincs. De remélem nem lesz bajom. A legjobb lenne, ha megbeszélnénk hármasban Danyellel. - Mondja. |
- Szegénykém - sóhajtotta, és Ewerynhez bújt.
'Mikor lesz már vége a sok szörnyűségnek?' bánkódott.
- Remélem, hogy elmúlik a fájdalmad....Nem tudok segíteni? És a pszichikus átalakulás mit jelent? Nem is sejted? |
| - Danyel valami olyanról hablatyolt, hogy Pszichikus átalakulás, de azt mondta, hogy ő sem tudja teljesen. Nem, nem átkoztak meg. Remélem nem lesz tragikus vége. Bár hogyha valaki felém jön, akkor élesen világít a szarvam... és fájdalmasan. Nagyon fájdalmasan. |
- Jaj - sóhajtotta, és közvetlenül Ew elé lépett. Mélyen a szemébe nézett, és hosszan figyelte.
- Lehetséges.....Igen....Csak azt reméle, hogy nem esik bajod! Hogy nem lesz valami szörnyű a vége.... - mondta halkan és aggódva.
- A gazdád nem tud semmit erről? Mondd, ugye nem lehet, hogy valaki megátkozott? Nem varázsoltak el? Megsérültél harc közben különösen? - faggatózott. |
| - Nem nagy valami, de néha fájdalmas az erőm.... Mintha átalakulna... * Mondja Motyogva. * |
Mosolyogva bólogatott, aztán meghallva a hangváltást, ő is elkomolyodott.
- Mondd! Figyelek! - bíztatta Ew-et végül élénk pillantással. |
- Kryanna? Khorallnak is született gyermeke? - Kérdezi. Meglepődött. Erre nem gondolt volna.
- Kyara, valamit el kell mondanom. - Kezdi el Ew. |
[323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
- Nincs több kérdésem - mondta jóváhagyón.
- Nincs kérdésem, és nem vagyok kis csöppség! - vetette oda dacosan.
- Ezt majd később, kettesben.- Szólt Danyel Kyarának. Majd várta a Bólintását.
Ew rémülten hallgatta Danyelt. Mikor befejezte, azt gonolta, hogy mi lesz, hogyha ő nem az lesz, akibe Kyara beleszeretett. Vajon szertni fogja még?