|
Témaindító hozzászólás
|
2006.05.01. 21:18 - |
 *Üstökös leszállt a tenger kavicsos partjára. Elfáradt a hosszú repüléstől. Belesétált a tengerbe hasig, hogy hűtse magát a melegben.* |
[484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
 *Követte Draug pillantását és Ő is észrevette az apró tűzszín pontot.*
- Köszönhetnénk Despotáéknak. - *vetette fel.* |
 - Kis mennyiségben - szögezte le, de bólintott.
- Jól megtanultam úszni, és nem akarok kijönni a gyakorlatból - tette hozzá.
A távolba révedt, szimatolt, aztán felizzottak a szemei.
- Ficsúr - suttogta, és valami vicsorgás és mosoly közti átmenet ült ki az arcára.
Aztán megrázta a fejét.
- Akarsz maradni? |
*Csodálkozott, hogy a félsárkány szereti a vizet. Megelőlegezte, hogy tűz elemű, és így valahogy nem fért össze a két dolog.
Ennek hangot is adott.*
- Látom, szereted a vizet. |
Könnyedén biccentett, és egy hirtelen fejessel, meg egy jókora kanyarral végig a hátán és a farkán, a vízbe bukott.
Szorosan a testéhez lapított szárnnyal kanyargott a kék mélységbe, ott aztán szétterült, és mintha repülne, száguldozni kezdett!
Jópár perc múlva elfogyott a levegője, és hűlni is kezdett, így felfelé fordult, teljes lendülettel gyorsulni kezdett, aztán valósággal kirobbant a vízből!
Néhány erőltetett szárnycsapással a levegőbe tornászta magát, aztán szép spirálokban emelkedni kezdett.
Kicsit körözött, aztán visszavitorlázott a partra. |
- Szép hely.
*Szeme a távolba révedt. Nézte a békés tengert és azon elmélkedett, hogy milyen haragos is tud lenni.*
- Én a magam részéről kihagyom. - *mondta kis idő elteltével.* |
'Ügyes mágia' gondolta, miközben hátratekerve fejét a másik leszállását követte végig.
- Ez a tengerpart. Én a magam részéről úszom egyet. Rég jártam erre. |
*Nox is nagy lendülettel ért talajt, de a kavicsok még csak meg sem mozdultak.
Patái körül alig látható, mégis rendkívül hatékony "füst" gomolygott.* |
| Ledobbant a partra, kavicsokat fröcskölve fel aztán hirtelen jött ötlettől vezérelve begázolt a vízbe. |
 - Na csak gyere! - kiáltotta újra hátra.
'Igen!.....'
Látta, hogy a part mögöttük marad, és Nenya annyira élvezte az erejét, hogy nem is érezte! Ez jó jel volt.
De mégjobb jel volt, hogy Nenya is hullámokat vetett, és vele is feltámadt a szél, és a tenger ereje érezhetően vele is örült!
Therus így nem adott újabb utasításokat, inkább örült, hogy Nenya ilyen jó módon szokik hozzá újonnan felfedezett képességeihez, és hagyta, hogy a dolgok maguktól megtörténjenek.
Nemsokára már az igazán mély vizek felett jártak, de Therus nem állt meg. Egész a hatalmas hínárosig futott, ami már a nyílt tengernél volt, nyomában Nenyával, de ott megtalálta amit keresett, és lefékezett. |
 *Nenyat az elején még túlságosan lekötötte a koncentrálás, ezért nem tudta élvezni a víz feletti vágtát.
Aztán egyre jobban kezdett feloldódni és Ő egyre szabadabban, önfeledten vágtatott Therus után.* |
- Na gyere!
Hirtelen vágtába ugrott, és száguldani kezdett a vízen.
És a léptei nyomán a Nenya által elsimított víz hullámokat vetett, de összhangban vele! Minden dobbanása vízgyűrűket vert fel, amik összeolvadtak, és hullámzást indítottak el!
A szél feltámadt, és szana-szét dobálta a farkát, meg a sörényét!
- Gyere! - kiáltott vissza harsogón nevetve.
- Élvezd az egységet! |
*Végtelenül tetszett Nenyanak ez az új helyzet. csak attól tartott, hogy ez az egész nem is igaz.*
- Megyek. - *felelte.
Óvatosan felemelte egyik patáját a víz felszínéről és előrébb tette.
Aztán megismételte még néhányszor, utána már magabiztosan követte Therust a víz felszínén.* |
- Nekünk nem is kell part! - nevetett fel.
- Jól van. Ez az! Látod? Te és a Tenger bármit megtehettek!
- Ideje megszoknod! Nekünk ez a természetes! Ez az élettér! - mosolygott.
- És még ez sem minden! A viharok, és semmi más sem tehet benned kárt! Mert azokat is uralni tudod!
- Gyere! - ezzel elindult befelé a vízen. |
*Elképzelte, amint a víz alatt egy kéz jelenik meg és felfelé tolja az üveget.
Erre aztán már nem érzett kétséget és ránehezedett a víz tetejére, mire az megtartotta.
Fellépett összes lábával a víz felszínére.*
- Azért ez olyan bizar. - *mondta Therusnak.*
- Így elsétálhatok olyan messze a parttól, amennyire csak akarok... |
| - Érezd, ahogy megtart! Ne legyen benned kétség! Képes rá! te képes vagy rá! Képesek vagytok rá! Érezd úgy, mintha alulról ölelne a Tenger! Megtart! Hisz borzasztó erős! Gondolj rá úgy, mint egy élőlényre, amivel az elmétek valahol egy! |
*Nenya bólintott.
Koncentrált és kiürítette elméjét. A tenger nem váratott sokáig magára. Néhány perc elteltével megszólalt, de sokkal érthető módon, mint először.
Először elképzelte magát, amint a víz felszínén áll Therus mellett. A képzeletben a víz felszíne megkeményedett. Úgy nézett ki, mint egy nagyon vékony üveg.
Nenya újra megpróbálta patáját a képzeletbeli üvegre tenni. És sikerült neki!!! A víz megtartotta a rá tett patát.
Arra viszont nem érezte elég stabilnak, hogy ráálljon.* |
Therus bólintott.
- Igen. Ez nagyon nehéz. Az eddigi világképedtől el kell vonatkoztatnod, és erre az új kapcsolatra, és az erődre kell hagyatkoznod. Minden, amit eddig ismertél a valóságnak, az általad ismert dolgok legvégső, megrendíthetetlen igazságának tűnt. De te is hallottad a Tengert! Hallottad! Használtad az erőd! Érezted az egységeteket! Most arra kell koncentrálnod! Hidd el, hogy több a világ, mint amit a legtöbben hisznek! Képes vagy rá. Mert ez a mi igazi világunk. |
*Nenya szeme elkerekedett.*
- Én??? na jó, végülis megpróbálhatom...
*Igyekezett mindent úgy csinálni, mint az imént.
Egyik lábát kiemelte a vízből és kipróbálta, hogy a víz felszínére tudna-e állni. Patája azonban belesüllyedt a vízbe.* |
- Igen. Megcsináltad. - mosolygott boldogan.
- Tudtam, hogy így lesz! Mostmár tudod milyen a kapcsolat. A Tenger mindig veled lesz! Megpróbálhatják ellened használni, ez igaz, de ha elég erős leszel, azt is ki tudod majd védeni! És ez még csupán a kezdet volt.
Hirtelen ugrott egyet, és megállt a víz felszínén! Mintha csak talaj lett volna!
- Csináld utánam! Képes vagy rá! Csak akard, hogy a víz megtartson! Mintha egy nagy kéz lenne, aminek a tenyerén vagy! Vagy egy sziklalap. Csak akarnod kell, elképzelni ahogy a víz felnyom, megtart. Rajta! |
*A víz körülöttük szinte tükörsimává vált.
Nenya kinyitotta a szemét és körbenézett. Boldogan nézett Therusra.*
- Sikerült! Sikerült, sikerült, SIKERÜLT!!! - *ujjongott.* |
[484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Üstökös leszállt a tenger kavicsos partjára. Elfáradt a hosszú repüléstől. Belesétált a tengerbe hasig, hogy hűtse magát a melegben.*
*Követte Draug pillantását és Ő is észrevette az apró tűzszín pontot.*
- Kis mennyiségben - szögezte le, de bólintott.
- Na csak gyere! - kiáltotta újra hátra.
*Nenyat az elején még túlságosan lekötötte a koncentrálás, ezért nem tudta élvezni a víz feletti vágtát.