Témaindító hozzászólás
|
2006.05.14. 07:19 - |
Angel épp most kelt föl felhő ágyából.Nagyot nyújtózkodik, majd szárnyai kitárulnak, hogy megtegye a napi első repülését a táj fölött. |
[197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
-Hát és hogy-hogy erre jársz!már azthittem senki nem jön erre! |
- Értem. Én Cassandra vagyok. - mondta mély, zengő hangján. |
Leci furán nézte a meghajlást.-Üdv én Let's go vagyok!Szólíts csak Lecinek! |
Könnyedén (és meg kell vallani: hihetetlen eleganciával) a másik felé fordut és leszállt.
Majd bemutatott egy szép, de nemes és egyáltalán nem túlcifrázott meghajlást.
- Üdv. |
Let's go észre vette a pegazust és megörült neki!-Szia!Gyere le nyugodtan!Nem harapok!-Mondta viccelődve! |
Cassandra végül a legegyszerűbb megoldás mellett döntött.
Kicsit oldalra sodródott, el az idegen pegazus fölül, majd elindult lefelé, kényelmes vitrolázással. |
Let's go lefeküdt a felhők közé!nem vette észre a felette köröző pegazust ezért csak ott feküdt és várt valakire vagy valamire! |
Cassandra meglátta az idegen, barnás pegazust, de nem tudta leszálljon-e mellé.
Inkább csak felette körözött és figyelte.
|
Let's go éppen csak sétálgatott a felhőkön amikor észre vett egy zuhanó pegazust!-Ne félj megmentelek!-Azzal egy széllökést indított a fehér pegazus felé és lerakta a felhőkre!-Jól vagy? |
Roquen pár pillanatig még álldogált a felhőn.
Aztán megrántotta a vállát, kiment a felhő legszélére, szorosan a testére csukta a szárnyait és ledobta magát a mélybe!!!
Hihetetlenül élvezte a veszélyt és ez egy igazán extrém mutatvány volt.
|
Angel bólintot, majd felnézett a napra, ami már a nyugati tájon volt:-Jaj neeee!-sóhajtott fel- Haza kell mennem.Bocs fiúk és lányok!Sziasztok!-azzal elrepült nyugatfelé a sűrűbb felhők közé. |
- Chiao. |
- Igen, hallottam miről beszéltetek. - folytatta továbbra is nemtörődöm stílusban.
- Csak kényelmes voltam....Amikor lustulok, akkor úgy nézek ki, ahogy. Kész. - folytatta kicsit hidegebben. |
- Nekem most mennem kell. További jó társalgást és szép napot! |
- Én meg Roquen vagyok. - biccentett kurtán. |
-Szia!-mondta Angel-Angel vagyok! |
Roquen tudomásul vette, hogy észrevették, így csapott egyet a szárnyaival, amitől szétoszlott alatta a felhőréteg, majd lustán széttárta a szárnyait és, mint valami fehér falevél, ide-oda suhanva, levitorlázott a másik kettő mellé.
- Üdv. |
* Eweryn körülpillantott, s tekintete egy másik lényre szegeződött. * - A szarvam nem csal! * Fűzte oda Angelnek, majd az idegen lényre pillantott. * -Szia! Téged se láttalak még errefelé. Eweyn a nevem. És neked? Gyere, beszélgessünk egy kicsit! |
-Jól van.- csillapodott le Angel a csipkelődésből, majd az unikornis szarvára nézett-áááá jön valaki! |
[197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|