Témaindító hozzászólás
|
2007.09.30. 13:26 - |
*Alassëa csöndesen, finoman emelgette karcsú lábait a magas, selymes fűben. Szeretett itt. Szerte a földön mindenfelé hófehér és aranyszirmú virágok nyíltak, kábító illatuk kedvesen csalogatta a pillangókat. Jobbra kristályvizű patak csörgedezett, friss, párás levegővel ajándékozva meg az odatévedőket. Hűs vize finom és édes volt, aki itta, rögvest erőre kapott tőle, bármily' fáradt is volt.
Alassëa lassan a patakhoz sétált, lehajtotta szép fejét és lassan kortyolt belőle. Virágokkal teletűzdelt sörénye lágyan a homlokába omlott, miközben ő szomját oltotta, s úgy érezte, nincs ennél békésebb hely a világon.* |
[178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
Illustrissima erre büszkén elvigyorodott.
- Erre gondoltam! - mondta, és intett egyet fejével. Egy másodpercig semmi sem történt, azután hirtelen megremegett a föld alattuk, és hatalmas rózsaindák kezdtek előtörni a fölből! Szinte fészekszerűen köréjük és egymásba fonódtak a tüskés, vadzöld leveles indák, majd hatalmas, illatos, mélyvörös bimbókat hoztak! |
-Háttt....persze hogy szerretek-mondta msolyogva
-miért mire gondolsz?-kérdezte selytelmes hangon |
Megcsillantak a szemei.
- Szeretsz varázsolni? |
-Lenne valamihez kedved?-kérdezte |
- Köszönöm! - mondta hálás mosollyal.
- Nagyon zavartak volna! |
-Jól áll-mondta nevet
Közelebb ment és szarvával letekerte a virágokat |
Mosolyogva lehajolt, hogy megszimatoljon néhány hatalmas, szulákra hasonlító, tölcséres virágot, de ezeknek égszínkék színe volt, belsejük pedig hófehéren virított. Illustrissima szarva viszont belegabalyodott a virágok kacskaringós szárába, és ahogy próbált szabadulni, jókora darabot leszakított belőle, virágokkal és apró levelekkel tekerve be fejét! Felegyenesedett, és nevetett "díszein".
- Hát így akarjon virágokat nézegetni a máguslény! |
-Szerintem is szép-mondta majd kicsit közelebb ment a kancához |
Elmosolyodott a lényen.
Azután körülnézett itt, a völgy mélyén. Hatalmas virágok lengedeztek a lágy szellőben mindenütt!
- Olyan gyönyörű - mondta meghatottan. |
-Tőlem-mosolygott majd meghempergett a füben és utána mág feküdt egy kicsit
-Hmm...ez jól esett.mondta |
Ő is fékezett, de majdnem Desártnak ütközött, ahogy megcsúszott a füvön!
- Ó köszönöm, de elég itt megállni! - mondta, csak centiméterekre a másiktól! |
Már a domb vége feleértek Desárt elkezdett lassítnai mert nem akart orrabukni.Így Illustrissima utolárte.De ő nem bánta inkább élvezte a hűsítő szelet.
-Hajrá-viccelődött |
Elcsodálkozó mosollyal nézett a lény után, majd szélesebbre vált a mosolya, és amilyen gyorsan csak bírt, az egyszarvú után ugrott!
Ragyogó szemekkel száguldott lefelé a lejtőn, összeszorítva szárnyait a háta mögött és fölött, hogy ne fékezzék, igaz, így nagyon nyaktörő lett a tempója! De nem bánta! |
-Felőlem mehet-mosolygott majd gyors galoppba ugrott és elindult lefele
-Siess a virágok nem várnak-viccelödött |
- Csak mozogni! Semmi mást nem akarok, csak futni velük - bökött fejével a pillék felé.
- Bár a völgy mélyén hatalmas és csodaszép virágok nőnek, jó lenne őket megnézni - nézett le, a lanka aljára. |
-Megértem.Szép hely, és a pillangók is aranyosak-mosolyodott el megint
-Mihez lenne kedved?-kérdezte |
Megrázta a sörényét.
- Ne haragudj, de mint már mondtam, semmi kedvem odamenni....Itt sokkal jobb. Béke van, ezer pille, virágok... - sóhajtott nagyot.
- Én még itt szeretnék maradni. |
-Hát még nem jártam szóval nemsimerem.-mondta
-Elvezethetnél oda és megmutathatnád-mosolyodott el |
Szélesen, ragyogón elmosolyodott a bókra.
- Nos, ami azt illeti, eleddig nem, és ha reményeim beteljesülnek, ezután sem. Nem lesz mindünk otthona, habár sokan fognak ott élni, és bármikor odamehetünk, ha akarunk...És csodálkoznál, ha látnád, hogy mennyire más, mint azt a neve alapján sejtenéd! |
-Ott éltek?-érdeklődött
-Elég zord hely egy ilyen szép lénynek-mosolyodott el |
[178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|