|
Témaindító hozzászólás
|
2006.12.29. 18:33 - |
| *A Fekete Város előtt elterülő síkságon ma egy feledhetetlen csatának lehetünk tanúi.* |
[149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
 Fekete ködgomolyagból, mint a pokolból, büntetésük elől elszökött kísértetek olvadtak ki az erisziek.
Machos alakot öltött.
Végignézett a lényeken.
- De jók vagyunk.... - morogta.
Aztán előrenézett Galbatorixra, és fel a sárkányra.
Elmosolyodott. |
 -Összeáll a csapat!-jegyezte meg halkan.Mindenkinek biccentettek icsit az unikornisok, Jégvihar pedig az ő fajta belijeit csak nézte egy pillanatra, majd visszatért a magányába.
|
*Kis idő elteltével megérkeztek a Fekete Városhoz.
Akik eddig a levegőben repültek, leszálltak és felsorakoztak.
Zenitnek semmi kedve sem volt eljátszani a vezetőt, ezért Ő is beállt a sorba a többiek közé.
*Pactenanto, Avalanche, Fáfnír és Triopo néhány perc múlva érkeztek.*
|
 -Erisziek!Már azt hittem senki se jön.-mosolyodott el látva az "ismeretleneket".
|
 Unottan sétált, higgadtan, csaknem lustán a dögnagy épület felé lépkedve.
Odafenn néma iszonyat suhant...... |
| Látta a hatalmas sereget, de nem ilyedt meg:-Ha kell az egész sereggel elbánok!-mondta komolyan és dühösen.Úgy érezte a félelem elszállt belőle, s a bátorság minden sebét érzésteleníti majd.Kavarkádot, Homályt és a sellőlovakat rábeszélte a távozásra (ők a birodalmat védjék a határnál, ha esetleg ott is támadnának), viszont Szenvedély vele tartott, hamarosan megérkezett Jégvihar is.....de ekkor váratlan dolog történt:Koni is eljött, viszont semmi páncél nem volt rajta, csak a szárnya borította testét.Hiába győzködte Nemes, Koni nem tágított, de nem kellett félteni....volt neki fegyverzete..... |
A Sötét Nagyúr komor elégedettséggel pillantott körül új védelmi vonalán. Amint megérkeztek a Fekete Városba, azonnal megkezdték a gyengének egyébként se nevezhető város megerősítését, és hatékony védelmi vonalakat építettek ki. Immár az egész sereg átcsoportosult ebbe a városba, s most már csak alig három apróbb osztagot vártak, akik minden jel szerint alkonyatra érkeztek volna meg. A késés nem izgatta különösebben a Nagyurat. Még ha az út során támadás is érte őket, enélkül a három csapatszerv nélkül is könnyedén győzelmet arathat. Hatalmas sereg állt a rendelkezésére. Több tízezer uruk-hai ork, egy százezres kull sereg, közel negyvenezer sárkány, balrogok gigászi többezer fős csapata, urgalok, orkok, szellemek, gonosz lelkek, trollok, valamint múmakok; a hatalmas és vad harci elefántok roppant serege, és még sok-sok más névtelen rémség, akik mind az ő parancsát várták.
A Nagyúr elégedetten nézte a kies tájat a hatalmas erődítménnyé átalakított Város megerősített kastélyának legfelső tornyából, az ablaknál állva. Tapasztalt, szakértő szemmel méregette a teret, magában méricskélt és számolgatott, elemezte a környezeti adottságokat. Az eredménnyel pedig feledtébb meg volt elégedve.
-Narzogh! -szólt fennhangon, mire a végtelenül ocsmány, ám izmoktól dagadó szolgáló kullja robogott mellé.
-Igen, Nagyúr?
-A három lemaradt sereg megérkezett már?
-Igen Nagyuram, kettő már ideért; az utolsó uruk-hai osztag és a trollok utóvédje. Épp most fegyverezik fel őket a fegyvertárunkból.
-Nagyon helyes! És a harmadik csapat?
-Ők még nem érkeztek meg, Uram.
-A másik két osztag tud róluk valamit?
-Nem, Uram. De biztosak vagyunk benne, hogy hamarosan ideérnek.
-Lényegtelen. Azok már csak orkok. Nem érdemes több szót vesztegetni rájuk. Ha mégis megérkeznek, küldjék őket is a fegyvertárba, aztán fogjajlák el a helyüket. A késésért ők állnak majd az élvonalban, úgyis az első sor esik el először. Mindig őket éri el a nyílzápor. De nem baj, meg is érdemlik. -*pillanatra elhallgatott, majd folytatta.* -Értesítds a küldötteket. Készítsék a csapataik. Ha jól tudom, már mindannyian megkapták a beosztásukat. A sárkányok klánjának vezéréhez pedig vidd el az üzenetemet, miszerint hogyha nem hajlandó együtt harcolni a hárpiákkal, szívesen tartok neki egy kis magánbemutatót a Sötét Mágia kegyetlenebb hatalmáról. A többi vezető és a tisztek készítsék fel a szakaszaikat és minden egység legyen a helyén alkonyatra. Kora este készen akarok állni a harcra.
-Igenis, uram! -tisztelgett a kull, majd elloholt, hogy teljesítse a parancsot.
A Nagyúr ismét elfordult, és kinézett az ablakon.
-Immár készenállunk! Halljátok? Mi már készen állunk! -*végignézett a többé-kevésbé már felkészített, és a kiosztott helye felé vonuló csapatokon, és önelégült mosoly terült szét az arcán.*
|
| *A Fekete Város előtt elterülő síkságon ma egy feledhetetlen csatának lehetünk tanúi.* |
[149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Fekete ködgomolyagból, mint a pokolból, büntetésük elől elszökött kísértetek olvadtak ki az erisziek.
-Összeáll a csapat!-jegyezte meg halkan.Mindenkinek biccentettek icsit az unikornisok, Jégvihar pedig az ő fajta belijeit csak nézte egy pillanatra, majd visszatért a magányába.
-Erisziek!Már azt hittem senki se jön.-mosolyodott el látva az "ismeretleneket".
Unottan sétált, higgadtan, csaknem lustán a dögnagy épület felé lépkedve.