Témaindító hozzászólás
|
2006.09.06. 18:19 - |
Az úton lépdelt a fényfoltos lombok alatt, és bár gyakran magával ragadta a szépség, ami mindenünnét sugárzott, azért erősen koncentrálva figyelt előre. A fák világoszöldek voltak, magasak, sudárak, az egész erdő szellős, tágas, itt-ott tisztásokkal, egyszerűen mesés volt, örök tavaszt éreztetve... |
[270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
Álom könnyedén megrázta a fejét.
- Tudod.......nagyon sokmindent veszítettem el.....A párom is elhagyott...Hazudnék, ha azt mondanám könnyű elfogadni...De meg is értem. Az előző gazdám....nem igazán törődött velem....Így nem tudott rám számítani...Próbálom a jó oldalát látni: kaptam egy egészen új életre esélyt....egy nagyszerű új nevelőt...De hát: ahogy Neked is fájt, úgy néha nekem is nehéz...... |
Odaügetett Álom mellé.
-Valami baj van?
Kérdezte lekonyult fülekkel. |
Elmosolyodott, majd belépett az egyik tisztásra, és legelni kezdett.
Hirtelen pillantása fájdalmas és távoli lett. |
-Ez nagyon szép!
Nézett körbe!
|
Beértek a gyönyörű fák közé, ahol az út kis tisztások, és facsoportok közt kanyargott, és a fény arany és zöld színű volt, ahogy átszüremlett a lombokon.
- Gyönyörű, nem? - mondta érzelemteli hangon. |
Könnyedén Berkenye mellé dobta magát.
- Rendben.
Gyorsan, vadul suhanni kezdett az égben. |
-Menjünk csak a Rémségek szigetére!Ott még úgy sem voltam!
Egy-két szárnycsapással már a levegőben termett!
-Hát akkor irány a Rémségek szigete!
|
- A Fény nem nekem való. - mondta zavartan.
'Észrevette! Pedig...'
Megrázta a fejét.
- A Rémségek szigete egy jó hely, ha minden kötél szakad. De mivel úgy sejtem Te nem éreznéd igazán jól magad ott, legyen inkább a Varázserdő! Egyelőre. |
-Rád bízom magam és a piciket!
Beleharapott egy fűcsomóba.
-Hát akkor most mi legyen?Szeretnél elmenni?Mert láttam, hogy ez a hely nem nagyon tetszett! |
Könnyedén kacsintott.
- Addig jó, míg mindenki így hiszi! A Sötétség maga is tudja: nem hajthatja uralma alá. Már csak azárt sem, mert ott nincs szabad erő....Meg nem is menne vele semmire. Elég rémisztő és zűrzavaros hely....Azoknak, akik nem ismerik a trükkjét.... - mosolygott. |
-A Tündérrózsák szigete.Hm!-mosolygott, de gyorsan haladt tovább a helyekkel-A Boszorkány vidék!az nem túl rémisztő a piciknek? |
Gondosan végighallgatta a kancát.
Bólintott.
- Jól hangzanak. A BoszorkányVidék sem rossz! Ott Eris hatalma szabadon tombol. Tehát a miénk is! A Rémségek szigete pedig szinte mindenkit távol tart. A Tündérrózsák szigete sem rossz..... - mondta, és az utolsó hely szép emlékei mosolyt csaltak az arcára. |
-Biztos hely?Hát az lesz!A Varázserdő biztosan biztonságos!Főleg az ottani barlangok!Oda kevesen járnak!Vagy az Örök Tél Birodalmában a templomnál!Sőt az Óriás vizesés is elég biztonságos hely! |
Elmosolyodott.
- Ugyan, Berkenye! Ne légy telhetetlen! - tréfálkozott.
- Nem lenne rossz....De az ritka..... - mondta halkabban, az égre pillantva.
- Engem nagyon érdekelne inkább, hogy ilyen sötét időkben...vajon milyen lesz.....Hol akarod nevelni? Kellene egy biztos hely..... |
-Mindegy, hogy csődör vagy kanca...
Álmodozott.És mosolygott párjára.
-Nem lenne rossz, ha ketten lennének!-Nézett Fantomra. |
Átölelte szárnyával Berkenyét, és magához húzta.
- Én is....én is.... - mosolygott. |
Odaügetett párjához!
-Úgy várom már a csikónkat!-Állt mellé |
Bólintott és nézelődött. |
Berkenye belekóstólt az itteni fűbe.
-Elég finom!
nézelődött és szaglészott a levegőbe.Friss a levegő, zsenge a fű mi kell még...
gondolta. |
Könyedén ledobbant, és belépett a fák árnyékába.
Furán érezte itt magát. |
[270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|