|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.08. 17:39 - |
 Polkoltűz magányosan sétálgatott a sziklatornyok között.Erejét próbálgatta.Szőrét tűzzé változtatta, aztán vissza.Szeretett itt lenni, de nem volt itt senki.A kinti világba nem mert menni, mert nem vették jó néven, ha valaki, aki lángol, a fák között járkál.Úgy vette, hogy nem is érdekli ez a dolog.Pedig szíve mélyén nagyon szeretett volna egy barátot. |
[314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
 -Semmi gond.Szerintem menjünk távolabb a lávától.
Arréb lépdelt Gorgeous mellett.
-Valószínű idáig már nem köp el a láva.
|
 Elpirulva nézett Kylei-ra.
-Köszönöm.-mondta halkan. Hirtelen magas tűzoszlop lövellt fel a lent meghúzódó lávából. Gyorsan arrébbugrott, egyenesen neki a csődörnek, megakadályozva, hogy a tűz megpörkölje a farkát. Feltápászkodott.
-Bocsánat, csak eléggé meglepődtem...-szabadkozott Gorgeous. |
Kylei hosszan csókolta Gorgeoust.
Mélyen a szemébe nézett.
-Győnyőrű szép vagy! |
| Gorgeous még közelebb lépett, az orruk szinte összeért, csak akkor csókolta meg Kylei-t. Hosszan, nagyon hosszan forrtak egybe, Gorgeous azt kívánta, bár soha ne lenne vége ennek a csóknak... |
-Hááát!Nem tudom!Ugyanaz ami neked!
Mosolygott Gorgeousra. |
Kicsit elgondolkodott.
-Háát, nem is tudom...-lépett közelebb, s széles mosoly ült ki arcára.-Neked mihez lenne kedved?- lassan kérdezte, hogy Kylei értse a lényeget. |
-Hát tűz elemű vagyok!Én is szeretek úszni a saját módomban...
-De hagyjuk!Mit szeretnél csinálni? |
Szelíden mosolygott.
-Ugyan, nincs miért bocsánatot kérned!-szólt, és érdeklődve vizslatta a lávatengert. Aztán megjegyezte:
-Nem is tudtam, hogy te ilyenre is képes vagy... |
-Hát mostmár ilyen helyen is jártál!
Mosolygott a kancára.
Mostmár régóta nézegeti a lángokat és a lávatengert.Nem bírt állni a kísértésnek.Szó nélkül beugrott a lávába.Aztán újra eszébe jutott Gorgeous.Kiugrott, megrázta magát.
-Bocsánat! |
Lassan körülnézett.
-Hmm nem is rossz hely!-mondta, de azért vigyázott, nehogy egy-egy fellövellő szikra eltalálja.-Újdonság számomra, ugyanis(víz elemem révén) nemigen jártam még ilyen helyeken. |
Kylei lassan érkezett be és megdöbbenten látta a pusztulást amit nem is sötét lény csinált.
Nem volt szomorú, hiszen tudta, hogy ez a hely magától fog felépülni, nem kell a segítség.És nem is volt olyan vészes a dolog.
Aztán a kancára nézett.
-A romboláson kívül, milyen? |
 Xerox látta, hogy a lény elmegy, és már lenyugodott.Hagyta, hagy menjen, aki ideges, azzal úgy sem lehet mit kezdeni.Inkább körülnézett itt a Tűz birodalmában, ugyanis most jár itt először! |
 Meg sem hallotta a szavakat.
A hihetetlen, izmait túlfeszítő vágta hirtelen ért véget.....ahogy Kihívás elérte a Tűz Birodalmának határát.
Sosem járt itt.
Elámulva nézte....és félni kezdett.
De aztán a félelem új formát öltött, és új gondolatot adott: ha kimegy....valami ismeretlen vár rá.
Visszanézett, és ezzel két új gondolatot nyert: ő már itt, ahol élt, ahol a nyomorból felverekedte magát, egy senki...mindent elveszített...nincs miért maradjon...és.......akik átalakították, és a fiatal démonnak fém tagokat és lángoló gyűlöletet adtak.....azok most a nyomában vannak, és a megalázó vereség miatt....nem fogják életben hagyni....
Előrefordult.....nagy levegőt vett.
És maga mögött hagyta az egész világát. |
Xerox nem mozdult!
-Állj!-kiálltotta újra-Gyere vissza!És nyugodj meg! |
Lefékezett a sziklatorony mellett, amiből kiüvöltöttek.
Az elpusztított már rég mögötte volt....és vele együtt kicsit az a pokoli érzés is, aminek nem tudta a nevét, de amit maga mögött akart hagyni.
Nem látta ki kiáltott, így egyetlen szökkenéssel újra futni kezdett. |
Még türelmesen figyelte egy darabig, de aztán megunta!
-Elég!-üvöltötte, hogy az egész terem beleremegett!
-Mi okod van arra, hogy rombolj? |
Fújtatva vágtázott, lassan akkora erővel, hogy a táblák beszakadoztak alatta, és a láva csaknem ráfröcskölt!
A dühe egyre nőtt! |
| Xerox akkor érkezett meg, mikor a sziklatornyok ledőltek.Most vette észre lényt.Fogalma sem volt mi a baja, Xerox csak állt és figyelte.Megértően figyelte, bár a véleménye az volt, hogy semmi ok nem lehet a rombolásra, csak ha sötét világról van szó! |
Megállt, és kicsit úgy maradt.
Aztán leírhatatlan tombolásba fogott!
Nekirohant a falnak, keresztül tört rajta, szétzúzta a lávafolyamokat, amik megszilárdulva támasztották, és üvöltött, üvöltött míg be nem rekedt.
Akkor folytatta a pusztítást, míg a sziklatorony egyszerűen megrepedezett, és beomlott!
Ő már nem volt ott.
Kirohant a torony alján, egyszerűen kitörve, és rohant, rohant a lávafolyamok hátán lebegő táblákon. |
Egy óriási kongás és a három lény megtorpant.Hirtelen mindegyik lény előtt elsötéttült minden, de csak egy pillanatra.Mindhárman tudták, hogy Pokoltűz mostantól Afrai...
-Azonnal menjünk innen!Többet ide nem akarok jönni!
Gyors vágtába fogott és a Trió kiért a Tűz birodalmából!
 -Én másfelé megyek!
Ennyit mondott és eltűnt a messzeségben!
A többiek bólintottak és elindultak a nagy világba! |
[314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Polkoltűz magányosan sétálgatott a sziklatornyok között.Erejét próbálgatta.Szőrét tűzzé változtatta, aztán vissza.Szeretett itt lenni, de nem volt itt senki.A kinti világba nem mert menni, mert nem vették jó néven, ha valaki, aki lángol, a fák között járkál.Úgy vette, hogy nem is érdekli ez a dolog.Pedig szíve mélyén nagyon szeretett volna egy barátot.
-Semmi gond.Szerintem menjünk távolabb a lávától.
Elpirulva nézett Kylei-ra.
Xerox látta, hogy a lény elmegy, és már lenyugodott.Hagyta, hagy menjen, aki ideges, azzal úgy sem lehet mit kezdeni.Inkább körülnézett itt a Tűz birodalmában, ugyanis most jár itt először!
Meg sem hallotta a szavakat.
-Én másfelé megyek!