|
Témaindító hozzászólás
|
2006.05.26. 22:25 - |
 Draugherit hasalt. A sötétben a többi érzéke vezette, a szeme csak felesleges gond volt, mert állandóan vörösen égett.
Három hónap....Az épp elkezdődő tavaszból lassan a nyárba lép másutt az idő. Ő ennyi ideje űzte a Gonoszt. Itt, a Sötétben csak pár hete voltak, de ez épp elég volt, hogy végleg kihaljon belőle minden, ami korábban jellemezte.
A rengeteg hatc és küzdelem kimerítette. Mi sem mutathatta ezt jobban, minthogy éjfekete lett ott is, ahol sosem volt az a színe és a szeme a sárgából vörösbe váltott. De úgy érezte, mindez megérte.
Mert végig, ahogy kiszorítoták a rosszat Simbelmyneból, érezte, hogy közelednek a Rossz Urához. Ha őt legyőzik, akkor vége lesz a lidércnyomásnak. Minden nyom, minden ötlet, minden mágianyom idevezetett. Meg kell találniuk a forrást, különben a vérfarkasok legyőzése, a szellemek elkergetése, at orkok és más szörnyek szétzilálása és a Nagy Akarat megtörése mindezeken - hiába volt.
Nem sok társa volt. Steel, Machos voltak a legjobbak, de a többi eriszi is küzdött, védte a Birodalmat. Ő vállalta a legkeményebb utat....
Azaz mégsem. Mert a legkeményebb út Izabóé volt, aki ugyenzt csinálta, de teljesen egyedül a Félelmek Birodalmában.
Mások élvezték az életet, ők meg itt, elszigetelt sarkokban küzdöttek másokért...Akik nem is sejthették....És nemcsupán itt küzdöttek, de egyenesen ők kergették ide vissza a Sötétet...
Egy pillanatra visszaszállt a hónapokal ezelőtti percbe, mikor még a tündérországszerű világban lehetett, mikor egyetlen nem eriszi barátjával utoljára találkozhatott. 'Az egy egész másik élet volt.....'
Végül fáradtan behunyta szemeit és pihenni próbált. A nagy küzdelem mégodébbvolt.
|
[1184-1165] [1164-1145] [1144-1125] [1124-1105] [1104-1085] [1084-1065] [1064-1045] [1044-1025] [1024-1005] [1004-985] [984-965] [964-945] [944-925] [924-905] [904-885] [884-865] [864-845] [844-825] [824-805] [804-785] [784-765] [764-745] [744-725] [724-705] [704-685] [684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [Korábbi]
 -Persze!Csak azért jöttem ide mert egy kanca felhúzott!-mondta.
-Veled tartok! |
 -Nem zavarsz!-mondta egyet sóhajtva.
Amikor elérték a sötétség határát így szólszt:
-Innen is velem tartanál?El tudod hagyni a sötétséget?...Innen már magam is oda találok! |
| -Akkor veled tartok ha nem zavarok!-mondta majd intett a kancának ,hogy kövesse.Lassan kiértek. |
| -Ahogy gondolod....Én csak szeretnék eljutni a Kristályhegyhez!Vagyis, ha innen kijutok akkor márodatalálok! |
| -Ha gondolod veled tartok!-mondta felajánlóan. |
| -A Sötétség Birodalmából kifelé...a Kristályhegyekhez....-válaszolta. |
Megvonta a vállát.
-Talán....Attól függ ,hogy merre tartasz! |
-Üdv!-lépett elő a homályból.
-Lilyen vagyok!Nem tudod, hogy merre lehet kijutni innen? |
Furcsálta a kanca hirtelen távozását.Kicsit lehiggadt.Kitágultak orrlyukai és mélyeket lélegzett.Idegen szagot észlelt.Felemelte a fejét és a szag irányába fordította.Egy kancát vett észre.
-Üdv!-köszönt és meghajolt.Kicsit közelebb lépett. |
-Te jó Ég!...Hát látom veled nem igazán lehet beszélni!...Amúgy is szétnéznék máshol, úgyhogy, Szia!
Biccentett, majd vágtába ugrott, és már el is tűnt.
Lilyennek fogalma sem volt arról, hogy egyik társa pont itt járt és egy pár perce ment el.Meglátta a csőröt, de nem ment közelebb.Megállt és figyelt.
|
Bólintott.Újra a kis nyafogós kancára gondolt és újra felhúzta.Belerugott a legközelebbi fába. |
-Nem lényeg!Csak, hogy itt legyek a Birodalomban!Azon belül pedig jó tudni, hogy hol vagyok!
|
Halvány és vagány mosoly jelent meg az arcán.
-Amúgy hova akartál kilyukadni?-kérdezte. |
-Kislány?!Ha éppen tudni akarod, nem vagyok már annyira kislány!A nevem pedig Risyol!-vagánykodott kicsit.
|
Mikor észre vette a kancát kicsit lehiggadt.
-A sötétség birodalmának legmélyén vagy kislány!-mondta. |
Risyol lassan vágtatott végig egy sötét helyen.Fogalma sem volt hol van.
Ez az első hely ahol jár, de nem tűnt neki valami barátságosnak.Hirtelen meglátott egy alakot.Lelassított, majd odalépdelt hozzá.
-Üdv!-biccentett neki-Risyol vagyok!Meg tudnád mondani, hogy hol vagyok?!
|
| Nagyon felhúzta a kanca álandó hisztizése!Dühödten toporzékolt.Felágaskodott és akkorát dobbantott ,hogy a fölben egy kisebb árok keletkezett. |
Cedric hirtelen megtorpant, patái csikorogtak a kemény talajon.
Visszanézett a főváros felé. Meredten bámult arra szürkefényű szemeivel.
Ilianna is megtorpant, nem is tudott felelni Nimrodelnek.
Bátyjára bámult, majd nagyot, ijedtet horkantott...
- Nem ítélünk! - csendült hangja erővel telten. Húga összehúzódott a szavakra.
- Nem is rossz ötlet.... - mormogta végül. Csak ekkor fordult újra a szürke kanca felé. Komoran nézett rá, de úgy tűnt végig tudatában volt, hogy itt van, majd így szólt:
- Történt valami....Úgyhogy hamarosan majdnem minden eriszivel találkozhatsz, aki itt időzött.... |
 -Jaj, de jó! -*sóhajtotta fellelkesülten.* -Akkor talán még máskor is láthatjuk egymást! Ami pedig a csillagokat illeti, van olyan társam, aki magából a csillagok fényéből született. Egyszer bemutatlak neki, ha akarod. Biztosan megkedvelnéd!
*Félénken, de boldogságtól csillogó szemmel mosolygott rá Iliannára.*
-És természetesen Cedricet is örömmel látnám néha, ha egyszer kedve lesz kimozdulni a sziklák közül. |
*Pactenanto egy pillanat alatt átváltozott sárkány alakjába. Kényelmesen nyújtózkodott, majd még egyszer körbenézett a tetőről.
Néhány perc elteltével felszállt és eltűnt a sötét égbolton.* |
[1184-1165] [1164-1145] [1144-1125] [1124-1105] [1104-1085] [1084-1065] [1064-1045] [1044-1025] [1024-1005] [1004-985] [984-965] [964-945] [944-925] [924-905] [904-885] [884-865] [864-845] [844-825] [824-805] [804-785] [784-765] [764-745] [744-725] [724-705] [704-685] [684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Draugherit hasalt. A sötétben a többi érzéke vezette, a szeme csak felesleges gond volt, mert állandóan vörösen égett. 
-Persze!Csak azért jöttem ide mert egy kanca felhúzott!-mondta.
-Nem zavarsz!-mondta egyet sóhajtva.
-Jaj, de jó! -*sóhajtotta fellelkesülten.* -Akkor talán még máskor is láthatjuk egymást! Ami pedig a csillagokat illeti, van olyan társam, aki magából a csillagok fényéből született. Egyszer bemutatlak neki, ha akarod. Biztosan megkedvelnéd!
