Témaindító hozzászólás
|
2006.04.18. 13:00 - |
Diadém úgy gondolta, jót tenne neki a hegyilevegő, így eltúrázott a hegyekbe.Hosszú volt az út odáig, és meg is kellett mászni, de megérte, mert a látvány ami elterült előtte leírhatatlan volt.Ezt is gondolta magában:"Ezért érdemes fáradozni!"
Ott időzött egy darabig aztán visszafordult. |
[414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
-Nincs elemem. |
Megcsúszott, így szétvágta négy lábát, abszolút terpeszbe állva, és csikorogva csúszott egy darabig.....épp a szakadék irányába! De egyáltalán nem idegeskedett, higgadtan nézte a közelítő mélységet.....aztán csak megállt.
Feltápászkodott patáira, és megrázta sörényét.
- Azt hiszem a hegyek nem kedvelnek engem! - nevetett aprót.
A legmagasabb csúcsok felé nézett.
- Szép, nem? Az a fura, hogy nem lehet elnevezni őket, mert nem állandók! Mágikus birodalomban persze nem szabad semin csodálkozni, de jó lenne, ha néha biztosabb lenne a földrajz! - újra nevetett.
- Neked mi az elemed? -kérdezte óvatosan, és szinte tipegve továbbindult.
- Csak azért kérdem, mert itt néha veszélyes helyzetekbe kerülhetünk.....mint én az előbb. |
-Igen. Nagyon szép hely! |
Gyorsan kapkodta a lábait, ahogy fölfelé sietett egy ösvényen. A hó itt kellemetlenül megolvadhatott nemrég, és most veszettül csúszós réteget alkotott!
- Azért remélem tetszenek! -mondta a kancának kicsit lihegve, és fejével az út mellett nyíló mély szakadékra és a túloldali havas csúcsokra bökött.
Tagadhatatlanul kissé veszélyes volt az utazás. De szép! |
-Nem igazán!-mondta és körülnézett, majd odabaktatott egy vizesvödörhöz és inni kezdett. |
Hamarosan visszaértek az istállóhoz.Az ajtaja még mindig nyitva volt így bemehettek.Beleszagolt az istálló levegőjébe csak az elővigyázatosság kedvéért majd nyugudtan besétált.Bement egy két személyes boxba amiben friss étel és ital volt.Megvárta amíg a mén is bejön majd megpuszilta.
-Nem vagy éhes? |
-Hát jó!-mondta sóhajtva és el is indult. |
Ő is hozzábujt a ménhez.Hirtelen az egsz tömeg megállt és bementek a házakba.
-Ideje vissza menni az istállóhoz! |
Meglepődött.Még sosem hallotta ezt senkitől!De hamar összeszedte magát.
-Én is szeretlek!-mondta szeretettel és a kancához bújva haladt tovább a menettel. |
Nagyon boldog eltt amiért a csődör nem taszította el.Már tudta ,hogy miért volt végig ilyen boldog:szerelmes volt a csődörbe!
-Szeretlek és tetszel nekem!-mondta és éj fekete szemével nézett a mén szemeibe. |
Hessoryn nyakával átkarolta a kancát.Majd elengedte és megpuszilta.Fura melegség öntötte el.Még sosem tetszett neki így senki. |
-Amit az elöbb mondta az csak egy mágiához tartozik...nem jelent semmit!-mondta.
-De megpróbálhatnám...de még nekem sem árt egy kis gyakorlás!-mondta mosolyogva és hason rugta azt a férfit aki belekapott a sörényébe.Navetett majd Hessorynhoz bújt. |
-Ezzel akarsz engem meghatni?-jérdezte a férfit, bár tudta, hogy nem érti meg.
-Neh!Akarsz egyet lovagolni?-kérdezte.Gúnyosan az emberre nézett, amiből az látta, hogy rossz lóra ült.Hessoryn majdnem hátra esett amikor ágaskodott egyett.Majd amikor ledobbant a földre, össze-vissza kezdett bakolni, és ugrálni.Persze az ember erősen kapaszkodott, de gyorsan fáradt.Hessoryn ezt csak bemelegítőnek szánta.Most egy óriásit rúgott hátra, amitől az ember előredőlt, és ahogy előredőlt Hessoryn erősen lefejelte.A férfi leszédült a hátáról.Hessoryn újra ágaskodott egyet és erősen dobbantott le a férfi mellé.
-Nah ez nem volt nehéz ügy!És még csak mágiát sem kellett használni!-Tryhoz fordult!
-Megtaníthatnál arra a fura beszédre!-mosolygott. |
Mámorosan rámosolygott a ménre és mostmár magabiztosan haladt.Amikor a két férfi melett haladt el az egyik erősen belekapott a kanca sörényébe és próbálta kirángatni a tömegből.
-Kantezar metrion kantos!-kiáltott egy a nyakába léző ékszer izzeni kezdett és sötét kigyó kuszott ki belőle ami a férfi nyakába tekeredett és folytogatni kezdte amikor a férfi elengedte a kancát a kígyó egyszerűen eltünt.A másik férfi felpattant a csődör hátára és nagyokat rugott az oldalába....próbált ellovaglni vele. |
-Köszönöm, hogy szóltál, de nem olyan könnyű ám velem elbánni!-mondta mérgesen a két férfira nézve. |
Bólintott és a tömeget kémlelte amikor megjelent két erősebb,testesebb férfi akik azt várták ,hogy a két lény elhaladjon melettük.Try megriadt és a fejét kapkodta majd eszébe jutott a medál ami oltalmazza őket.
-Vigyázz azokkal az emberekkel úgy látom csak arra várnak ,hogy ellovagoljanak velünk de majd ezek az ékszerek remélem megvédenek!-mondta szinte suttogva. |
-Szép!-mondta, majd a tömeg után indult. |
-Most indulunk a menetre!-mondta és az ember tömeg elindult.A medálra pillantott éj fekete volt és kagyló alakú.
-Mágikus erejük van eszeknek az ékszereknek mert akiket az inkák befogadnak azoknak mindig adnak egy-egy ilyet ,hogy védelmezze őket!-mondta és lassan elindult a tömeggel. |
-Elég fura íze van!-jegyezte meg-Nah most mi lesz?-kérdezte egy kis várakozás után. |
-Szinte szentelt víz!-mondta.
-Egy hegyi forrásból hozzák ezért olyan érdekes az íze!-mondta majd végig nézett az inka népen.Nagyon boldog lett amiért visszajutott hozzájuk. |
[414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|