Témaindító hozzászólás
|
2006.04.16. 16:34 - |
* Eweryn a fák közt vadul vágtat. Úgy tűnik, mint ha valahonnan menekülne. Szlalomozik a fák közt, majd felnéz az égre. Az égen megpillant egy repülő valamit, amit már nem lehetett megállapítani, hogy micsoda. Eweryn gúnyosan nyerített, majd elkezdett megintcsak vadul vágtatni. Kis idő múlva megállt, hogy kifújja magát. * - Megadom magam! - Mondta végül. |
[350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
*Gyorsan növesztett nem messze egy kis facsemetét.*
- Ha gondolod, rajta megmutathatod. - *mondta mosolyogva.* |
- Ó, nekem megfelel! - mosolygott vissza.
- De tudok csinosabbakat is! |
*A fát nézte.*
- Hát persze! De azt ugye szabad megjegyeznem, hogy érdekes a színösszeállítása... - *mondta huncut mosollyal.* |
Mosolygott, és hirtelen intett szárnyával az apró fa felé.
Az megreccsent, majd bíbor pöttyös rózsaszín lett, és rohamosan nőni kezdett!
Raffaello csak akkor engedte le szárnyát, mikor a fa már föléjük magasodott.
- Tetszik? - mosolygott szélesen. |
- Igen, persze! - *mondta gyorsan és elültette a magot, amiből kis facsemete nőtt.*
- A többi rád vár - *mondta és megcsókolta párját.* |
Bólintott.
- Kezdd el kérlek, én meg megnövesztem! De egy csírára szükségem van - mosolygott. |
*Lépésben követte párját kicsit lemaradva.*
- Ha mindent számításba veszünk... - *kezdte halkan, majd magában számolgatott.*
- Tehát, hogy a fény mennyisége és a tér, ami a növekedéshez szükséges lehet a következő években, elegendő legyen, a következő fát oda kell ültetnünk. - *mondta és egy pontra mutatott.* |
-Hát akkor kövess!-mondta mosolyogva és már a levegőben is temedt.....
(reag a Félelmek országában-Az ország határán) |
-Remek!De most te vezess! |
-Én is inkább mennék!...Menjünk valami izgalmas helyre!Ha gondolod.... |
Megindult.
-Elvágyom innen!Nincs valami ötleted?Vagy még maradnál? |
Szerelméhez simult. |
-Nah mindegy!Nem is érdekel!Lényeg, hogy Te itt vagy!-mondta mosolyogva és megpuszilta Ailint! |
-Nem!Csak elkeveredtek tőlünk! |
-Na azért!-ismételte és Ő is megpuszilta Ailint!
-Na mi történt?Az idegenek elmentek? |
-Na azért!-mosolygott és egy puszit nyomott az arcára! |
-Hah-ha-ha!Biztosan!Biztos úgy volt...Ha Te mondod!Nagyon megijedtem!
Mosolygott. |
Kiegyenesedett.
-Chö, persze-persze, valld csak be!Tudom, hogy legszívesebben elfutottál volna, de olyan hirtelen jött, hogy lebénultál!-viccelődött. |
Rolygiano csak állt és nézte a kancát.
-Nem ijedek meg, ha ezt akarod elérni!-mosolygott gúnyosan. |
-Tényleg?!-ravasz vigyor került az arcára.Játékosan elugrott tőle, mint valami macska, lelapult, majd egy kiáltással ismét felugrott a csődörre-vagyis előtt néhány centire.... |
[350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|