|
Témaindító hozzászólás
|
2007.08.29. 17:05 - |
 Ahogy megérkeztek Kabarla megkönnyebült.Megmenekültek a vihartól és újra békében lehetnek együtt.
-Istenem félelmetes volt!Jól vagy?-kérdezte párját
-Én kicsit szédülök den jól vagyok_nyomott egy csókot kedvese orrára |
[144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
Megcsókolta szerelmét.
-Nos, ami a tisztaszívűséget illeti...-mosolyodott el-mivel mi nem vagyunk sötét lények, kétlem, hogy ez gond lenne.
Ami pedig a célt...nos, azt viszont én sem tudom.-gondolkodott el. |
-Értem...Köszönöm a segítséget Úrnő-köszönt el nevelőjétől
-Szívesen bármikor.Üdv nektek-majd ahogy előbukkant úgy el is tünt
-De vigyázz ha az aranyhoz érsz véged.Csak tisztiszívű, jóllelküek vehetnek el nemes cél érdekében....Hmmm vajon mi a teljes jelentése?Mi tisztaszívüek vagyunk?Van célunk?-ezeken elmélkedett Kabarla |
-Üdv.-biccentett a nevelőnek.
Némán, érdeklődve hallgatta Bucsit, elcsodálkozott a hallott tényekről. És valóban: mikor szeme hozzászokott a nagy fényhez, megpillanttotta a rengeteg aranyat, ékszert, bűtorokat, fákat...még a falak is aranyból voltak.
-Ejha.-csak ennyit tudott egyelőre mondani. |
-Pillanotokon belül megtudjuk-ahogy ezt kimondta becsokta a szemét és koncentrált.
*Úrnőm...Úrnőm..Itt vagy?A segítségedet kérném jöjj el kérlek*
Bucsi hallota Kabarla hívó üzenetét és már a helyszínen is termett
-Üdv Bucsi vagyok.Köszönt az ismeretlen lénynek.Nos Kabarla mi a gond?-kérdezte
-Tulajdonképpen hol vagyunk?Mert megfejtettük a rajtvényt kinyilt az ajtó és idekerültünk-ámélkodott el
-Kincstárak rejtekében vagytuk.Ez egy olyan hely ahol minden aranyból van.De vigyázz ha az aranyhoz érsz véged.Csak tisztiszívű, jóllelküek vehetnek el nemes cél érdekében.-mesélt a két lénynek |
Igaz, az ő szemét védte Kabarla avrázsa, mégis kicsit bántotta szemét a fényesség. Gyorsan kiterjesztette egyik éjfekete szárnyát maguk elé, hogy kicsit tompítsa az éles fényt, míg hozzá nem szoknak.
-Fogalmam sincs.-felete tanácstalanul. |
-Oké-vágta rá vágül és elindult Thorin után
-Hol lehetünk??-nézett körbe és vakult meg majdnem a nagy fényességtől |
Elmosolyodott, és megcsókolta szerelmét.
-Nem is rossz!-mondta elismerően, majd, kissé még óvatosan, elindult befelé a kapun. Hátranézett, és látta, hogy Kabarla kicsit habozik.
-Gyere!-mosolygott megnyugtatóan. |
Kabarla is erősen koncentrál a fény dimenziójára.
~Pár perc eltelt~
*Mi lessz már gyerünk*mormogta magában
A fényes kapu nyikoogni kezdett madj szétterült
-Itt az ész-mosolygott |
Bólintott, és ő is lehunyta szemét.
Egyszer járt ilyen fényes helyen, a Boldok Vizeknél, de azóta sem volt ott.
Koncentrált. |
-Pl.: ha már jártál a fény dimenziójában akkor gondolj arra.Ha valami más nagyon fényes helyen járták gondolj arra.Érted?-magyarázta
-Na akkor most gondolj arra a féynes helyre.-becsukta szemét és elmélyült |
Szemöldökráncolva nézett.
-Ezt hogy érted?-kérdezte. |
| -Igen!Most egy olyan nagyon világis helyre ahol már jártál-mondta Kabarla miközben ő is elmerült magában |
-Árnyék.-felelte.-Miért kérded?-kérdezte kíváncsian.
-Rájöttél valamire? |
Kabarlának valami derengett az önmagadtól óvakodj résznél.
*Hmm....önmagadtól óvakodj*-gondolkozott rajta
-Thorin mi az elemed?-kérdezte |
Pislogott párat, így újra rendesen látott. A feliratot kezdte böngészni.
-Hm...tünde-betűk...azt jelenti: ki itt belépsz, légy óvatos, és önmagadtól óvakodj.
-Ez mit jelenthet? És...itt nincs is semmilyen bejárat. |
Kabarla becsugta a szemét és koncentrált.Pár perc múlva sötét köd jelent meg így már a fény nem bántotta a szemét és párjának sem égett ki a szeme.
-na így már olvasható-mosolygott kedvesére |
Mosolyogva csóválta fejét. Kabarlának aztán nem kellett kétszer mondani.
-Jövök édes!-szólt, és felzárkózott a kanca mellé. A világosság egyre nagyobb lett, de végül a járat végén nem kijárat volt, hanem egy fényes aranytábla. Furcsállkodva nézte.
-Ez meg mi?-kérdezte, inkább önmagától. A nagy fényesség kicsit bántotta szemét eleme miatt, így nem tudta elolvasni a szöveget, ami rajta állt. |
-Persze-csillant meg Kabarla szeme majd peckes ügetésbe kezdett a kijárat fele.
-Jössz?-nézett hátra mosolyogva |
Elmosolyodott, és körbenézett. A járat végén valami fénylett.
-Megnézzük?-bökött előre fejével. |
| -Én is.És most hova menjünk??-kérdezte virgoncan |
[144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Ahogy megérkeztek Kabarla megkönnyebült.Megmenekültek a vihartól és újra békében lehetnek együtt.
