Témaindító hozzászólás
|
2007.05.06. 15:45 - |
Bemlerose lassú, ám de határozott léptekkel haladt a városban. Az egész város csupa fény volt. Rengeteg angyal volt az utcán. De ismerős unikornis vagy pegazus egy sem volt. Bemlerose tovább haladt, hátha mégis talál valakit. |
[186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
Ő is nevetett. Mintha hirtelen éveket fiatalodott volna, újra csikóként érezte magát, és egyre csak nevetett, úgy, ahogy talán még soha életében. |
-Ahogy gondolod-nevette el magát a kanca, és azonnal Stalker után ugrott! |
Felnevetett, és látta, hogy a távolban az angyalok is mosolyogva tekintenek rájuk.
Felállt, majd hirtelen, mint egy csikó, beleugrott az előttük lévő hatalmas pocsolyába, kisebb árvizet zúdítva Bemlerose-ra.
|
-Ha így álluk- vigyorodott el Bemlerose, és hosszú, dús sörényét megrázta. Annyi vizet fröcskölt Stalkerra, mintha egy kisebb tó vize lett volna |
-Ahogy én is!-mosolyodott el szélesen. A föléjük lógó fűzről az esőcseppek mind gyakrabban csöppentek orrára, vagy fejére.
Lassan az üstöke teljesen elázott, így megrázta magát, eláztatva ezzel Bemlerose-t is. |
-Szuper imádom ez esőt!-mosolygott |
Válaszul mosolyogva bólintott.
Majd hirtelen orrát esőillat csapta meg, és fejét az égre kapta.
-Alighanem itt nagy eső lesz. Várjunk csak...egy perc múlva.-mondta, és csakugyan: egy perc elteltével a megsokasodott felhőtömegből esőcseppek koppantak le a földre. |
-Szép hely, nemde? |
Erre a pad mintha kitágult volna, pedig semmi változást nem éreztek.
Kényelmesen üldögéltek, közben a nap épp lemenőben volt.
Igazán idilli hangulat volt. |
Bemlerose is leült. |
Elindultak a mutatott irányba, közben néhány angyal mellett elhaladtak, és biccentettek nekik.
A padhoz értek, majd Stalker arrébtolt egy fűzfaágat, hogy leülhessen. |
-Rendben. Ahogy gondolod. |
Körülnézett.
-Ott van egy szabad pad, és úgy látom, mindketten kényelmesen elférünk rajta.-bökött az egyik távolabbi, fűzfa alatt álló nagy padra. |
-Nos, itt merre menjünk. |
-De, valóban.-bólintott egyetértve Stalker, ahogy újra és újra végigjáratta szemét a szinte sugárzó utcán.
Befordultak a sarkon, és egyszerre egy hatalmas park terült el előttük, amin át néhány ösvény haladt, fákkal és padokkal övezve. Némelyiken egy-egy angyal is ült.
|
-Gyönyörű vidék, nemde? |
-Támogatom.-mosolygott, és lassú ügetésben elindult Bemlerose mellett. |
-Szerintem arra, amerre eredetileg indultunk-javasolta |
Bólintott, és együtt kiügettek az étteremből, ki a tágas kapun, amin át bejöttek.
Kiérve megállt, és körülnézett. Kicsit hunyorognia kellett az erős fényben.
-És most merre tovább? Valami ötlet?-kérdezte. |
-Rendben van. |
[186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|