|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.10. 19:12 - |
 *Szauron leszállt a homályba burkolózott erdőben, majd megállt és felpillantott. Meg akart bizonyosodni róla, hogy Cardassya nem maradt le valahol, de nem; a kanca épp most szállt le mellé.*
-Nos, eddig hogy tetszik? Gondoltam, a Félelem után jobb lesz, ha először egy effajta, homályos, ijesztőbb helyre hozlak. -*mondta a kancának, és még ő maga is meglepődött saját magán.
Szauron, a nagy és félelmetes csődör figyelmes és törődik másokkal?! |
[241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
 Ekkor már a sűrűben állt, és összehúzott szemekkel figyelte a mellette elhaladót.
Határozottan furcsa volt.
'Ló is megtébolyodhat? Itt?' merengett a fekete lényt nézve.
Gondolt egyet, és hangtalan léptekkel a lény nyomába eredt. |
- Reménytelen eset vagy! - *mondta végül.*
- Inkább maradj csöndben, nincs kedvem ezeket a sületlenségeket hallgatni!
- Nem, nincs! - *mondta egy pillanattal késöbb.*
- Nyugalmat, csöndes akarok! Majd késöbb... majd késöbb folytatjuk!
- Köszönöm - *mondta megkönnyebbűlten.
Megrázta sörényét és mostmár csödnben haladt tovább.* |
| Felkapta a fejét, és gyanakodva a fák felé meredt. Elrágta az utolsó szájába került falatot, lenyelte, és gyanakodva szimatolt a közeledő felé. Mérföldekre is hallani lehetett tán! Mit akarhat?! |
*A fák között lépkedett és fennhangon vitatkozott magával.*
- De igen, márpedig ez így van.
*Kicsit hallgatott, majd ismét megszólalt.*
- Fogadd el, hogy igazam volt. Előre megmondtam. Fogadtunk és Nekem lett igazam. |
Beügetett a fák közé, és mohón legelni kezdett. |
 - Akárcsak én - suttogta, majd visszafordult falkájához.
'A húgom, igen. De felnőttünk mindketten...' |
 Felnézett az égre, bizony honvágya volt.Hó volt ráébredni, hogy maradt egy rokona a klánból...mosolyogva is nézett nővérére, de, mint ő neki, Yashának is van saját családja, és "pót anyukája" biztos hazavárja....
Odalépett Hirához szomorúan:-Mennem kell! Koni biztos vár!-mégegyszer hozzábújt, és vidáman a bokros elé ugrott.-Örülök, hogy találkoztunk!Majd még meglátogtlak, ígérem!-és elnyelték a bokrok. |
Kényelmesen és nagyon lassan ettek Mórral, de végül csak jóllaktak.
Felkeltek, és elmentek a maradványoktól, mire a fiatalok újra morogva előrelendültek, és falni kezdtek. |
| Megtöltötte a hasát, és várt. |
| Könnyedén elnyúlt az őz maradványai mellett, és lelkesen falatozni kezdett. |
| Erre már nyugodtan felkelt és odasétált méltóság teljesen Hirához.De mihelyt odaért a zsákmányra vetette magát, persze a legfinomabb falatokat meghagyta nővérének és Mórnak.Mostmár nemcsak a szeme, a bundája is piros lett.... |
| - Gyere csak! A húgom vagy! |
Megrázta a fejét.
-Egyetek csak!Mint vendég ésfalkán kívüli tag, nekem is várnom kell a soromra!-mosolygott. |
Mór egy vicsorítással elzavarta a kölyköket a préda maradányaitól, így Hira is odamehetett.
- Gyere, együnk! - mondta húgának. |
| Bólintott. |
| - No igen, de Móric mindig ilyen! - mondta egy fura mosoly kíséretében. |
| -Jó jel!-mosolygott.-Mindenük megvan és a vadócsággal visznek valami színt az életükbe... |
- Hé! - hörögte kicvicsorítva fogsorát, mikor Akelonra hörrent Móric.
Mór is vicsorgott, így a fiatal hím hamar lehiggadt, de Hira egy darabig rajta tartotta a szemét.
- Alig hallgat ránk! - mondta halkan Yasha-nak. |
| Talán...-mosolygott és ült le Hiráék mellé.Ő is türelmesen várt. |
| Talán...-mosolygott és ült le Hiráék mellé.Ő is türelmesen várt. |
[241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Szauron leszállt a homályba burkolózott erdőben, majd megállt és felpillantott. Meg akart bizonyosodni róla, hogy Cardassya nem maradt le valahol, de nem; a kanca épp most szállt le mellé.*
Ekkor már a sűrűben állt, és összehúzott szemekkel figyelte a mellette elhaladót.
- Akárcsak én - suttogta, majd visszafordult falkájához.
Felnézett az égre, bizony honvágya volt.Hó volt ráébredni, hogy maradt egy rokona a klánból...mosolyogva is nézett nővérére, de, mint ő neki, Yashának is van saját családja, és "pót anyukája" biztos hazavárja....