|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.19. 12:02 - |
| Berkenye leszállt a vízeséshez és visszanézett hogy árje tudta-e követni!Ivott a folyóból és beleugrott a vízbe.-Gyere te is! |
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
 A kanca-csikó először mejidet,de látta a lény szemében,hogy nem akarja bántani.
-Szia!-nyihogta már szinte játékosan.
|
 Értetlenül és kissé szomorúan nézett Bitorló után, aztán észrevette, hogy egy új lény közeledik. Egy csikó!
- Üdv - nyihogott a lényre barátságosan. |
| A kancacsikó pont erre sétált,amikor meglátott egy zsértölődősen elvágtáző egyszarvút.Nem hederített rá,csak ment tovább,míg el nem érte a vízesést.Meglátott két alakot.Innentől már bátortalanul sétált. |
 -Mennem kell!
-Isten veled!-mondta Desert II-nek és elgaloppozott. |
- Én ezt nem mondtam és ő sem! - védekezett.
- Csak furán viselkedtél......Ennyi...Nem kérjük, hogy elmenj! |
 -Vagy csak inkább tűnjek el inenn és járjam a magam útját.Nemérdekes.Majdha valaki megtámadja és nem tud védekezni,akkor bőghet!Na viszlát. |
- De igen. Viszont ő meg én sosem haragudtunk semmi miatt egymásra....Szóval nincs közöm a rosszkedvéhez....De megkérdezem!
Visszament Neekához.
- Kishúgom, mi baj?
 Neeka már teljesen teleette magát, de mérgében, hogy nvére is elvonul titkolózni, még mindig evett. De most abbahagyta!
Felkapta a fejét.
- Hogy mi bajom??? Hogy mi bajom!? - fortyant fel.
- Még Te is elvonultál titkos sugdolózásra! - vágta Lothela fejéhez, de aztán hamar lehiggadt.
- Sajnálom - motyogta - Az a buta mén idegesített fel! Olyan ostoba kérdései vannak! Lemerült a víz alá, aztán kérdezgetett, hogy miért nem fekszem mellé....Mondtam, hogy nem akarok a víz alá menni, mire az a....marha közölte, hogy ő nem is maradna meg a víz alatt! Én meg mondtam, hogy de hisz ott van! - keserűen nevetett egy nagyot.
- Erre elkezdett kérdezgetni, hogy biztos vagyok-e benne, és hogy mégis hogy mozduljon meg bizonyítékképp! Hogy lehet valaki ilyen agyament, szánalmas.....balek! - ordította.
Zavart mosollyal felnevetett.
- Ugyan Neeka! Ne törődj vele! Minden csődör buta egy kicsit! - vigasztalta meg gyorsan húgát egy öleléssel.
Aztán kacsintott és visszament Bitorlóhoz.
- Nos, igazad volt....Te voltál a baja...Bután viselkedtél - mondta kissé zavartan. |
| -Mégiscsak te vagy a nővére,vagy nem? |
- Én? - kérdezett vissza döbbenten.
- Miért? Hisz nem csináltam én bajt.....Megkérdezhetem épp, de ha baja van, majd elmúlik..... - felelte vállvonogatva. |
| -Nemtudom.És ha megpróbálnál vele beszélni? |
- Mogorva? - visszhangozta csodálkozva.
- Nos, nem tudom...Ő nem szokott mogorva lenni...Mi történhetett? |
| -Az jó.Nos,azóta mogorva,mióta ideértünk.Szerinted a hely tette vagy én? |
Megütközve nézett a ménre.
- Hogyne! Születésünk óta együtt vagyunk! |
| -Már régóta ismered Neekat,ugye? |
| - Persze - felelte nyugodtan, és arrébb lépdelt, a fák lombjai környékére. |
A mén a fekete-kancához fordult.
-Lothela,beszélhetnék veled 4 szemközt? |
Finoman horkantott, aztán majdnem elnevette magát, ahogy Neeka felháborodott arcát látta.
- Nem a farkasoktól kell félni.... - mondta szelíden, mielőtt Neeka kitört volna.
- A Birodalom átlagos lényei nem szoktak minket bántani....általában...Itt, a Varázserdőben meg nem is élnek....Viszont az igaz, hogy amik itt vadásznak, azellen elkél a védelem! - adott azért igazat az óvatosságnak. |
A csődör nagyot lélegzett és megnyugodott,hogy nem egy farkas vagy valami ilyesmi járkált erre.
-Á,nem,nyugi.Csak azthittem,hogy egy farkas mászkál errefelé. |
Neeka mérgesen teljesítette Bitorló parancsát. Egyfelől megijedt a veszély gondolatától, így engedelmeskedett, másfelől nem szerette, ha teljesen csikónak nézik!
- Nyugalom! - mondta higgasztón, és előlépett a lombok közül.
- Engem is elintéznél, Bitorló? Nem ártok én senkinek se.....Csak Neeka után jöttem. |
Hirtelen abbahagyta a legelést.Valamit meghallott ami az erdő felől jött.
-Maradj úgy,ne moccanj meg és maradj csendben.-mondta a mén Neekanak,mert rosszat sejtett.Kész volt a harcra,ha valami megtámadná őket. |
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
A kanca-csikó először mejidet,de látta a lény szemében,hogy nem akarja bántani.
Értetlenül és kissé szomorúan nézett Bitorló után, aztán észrevette, hogy egy új lény közeledik. Egy csikó!
-Mennem kell!
-Vagy csak inkább tűnjek el inenn és járjam a magam útját.Nemérdekes.Majdha valaki megtámadja és nem tud védekezni,akkor bőghet!Na viszlát.
Neeka már teljesen teleette magát, de mérgében, hogy nvére is elvonul titkolózni, még mindig evett. De most abbahagyta!