|
Témaindító hozzászólás
|
2006.04.29. 12:12 - |
Draugherit elérte a tengerpartot és kedve támadt egy kis pancsolásra. Leszállt, bevágtatott a vízbe, tombolt egy sort, úszott egy sort és hempergett egy sort a parti fövenyen. Mikor biztos volt benne, hogy tökéletesen tiszta lett, egy kis legelészés mellett döntött a közeli erdőben. |
[953-934] [933-914] [913-894] [893-874] [873-854] [853-834] [833-814] [813-794] [793-774] [773-754] [753-734] [733-714] [713-694] [693-674] [673-654] [653-634] [633-614] [613-594] [593-574] [573-554] [553-534] [533-514] [513-494] [493-474] [473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
*Despota az előtte előtűnő fénysugarakat meglepve nézte, majd követte útját és látta, hogy Faible varázsolja!*
- Gratulálok! Sikerült, Faible! - *dícsérte a csikót.* - Ezek szerint a fény egyik ága az elemed. - *elismerően bólintott.* - Jó kis elem! Büszke lehetsz rá! |
 Nagyon tetszett neki itt fönn! Már egyáltalán nem félt a magasban, főleg nem Despota hátán, és tagadhatatlanul gyönyörű volt a kilátás! Előrehajolt, hogy látja-e Claire-t, de csalódottan tapasztalta, hogy csak a parti erdőt tudja kivenni.
Aztán egy pillanatra elgondolkozott.
Erdő....Claire és erdő....Aztán mintha egy kapcsolót fordítottak volna el a fejében, hirtelen képek villantak a szemei elé: Claire és ő rohannak egy nagy, füves erdőben, miközben mögöttük valami pokolian zajos közeledik egyre, és aztán lángok is üldözték már őket! Aztán családjuk tagjai (igen, a szüleik!) átzúgtak felettük, és a zajos dolog már nem jött utánuk, ahogy futottak tovább és tovább, egy hang is ezt kiáltotta nekik......
Aztán, ahogy már nagyon messze jártak és lassítottak, újra tüzet láttak, de maguk előtt! nagyon fáradtak voltak, de futni kezdtek oldalra, és hirtelen ott is tűz lobbant fel! Mindenütt égett az erdő! Állatok menekültek, a távolból megint a borzalmas zaj hallatszott, meg sikolyok...aztán csak a tűz ropogott, és fojtogató lett a füst.....
Ő és Claire feküdtek a földön, rémülten remegtek, alig láttak, köhögtek, és nem mertek nyeríteni, mert az a szörnyű, zajos dolog talán a közelükben van....Aztán hirtelen egy alak vált ki a tűzből, kéken ragyogva, felkapta a két félájult csikót, és sötét lett...
Aztán jött Brünhilde...És elhozta őket ide...
Faible megremegett, és könnyek keztek patakzani végig az arcán.
'A szüleim.....Ott haltak meg....' gondolta, ahogy eddig zavaros, kicsiny elméje kitisztult a hirtelen, váratlanul feléledt emlékektől....
A kövekező pillanatban szarva arany lángokkal felizzott, és hajszálvékony, ragyogó fénysugár lőtt ki belőle a messzeségbe. Faible ijedten rázta a fejét, de a fénysugár kitartóan vezetett a távolba, nem hunyt ki. Nagyon megijedt! Ez mágia! |
*Despota a felhők fölé vette az irányt.*
- Megnézzük a felhőket, jó? - *kérdezte hátrafordulva Faiblehez.
Kinézett maguknak egy vaskosabb felhőt és arra leszállt.*
- Innen lehet bámészkodni, vagy pihenni... |
Faible azonnal jobb kedvre derült, és lelkesen élvezte a repülést.
Claire is ugyanígy volt vele, alig két méterre a talaj felett.
 Brünhildének nagyon nehéz volt ugyan olyan alacsonyan repülni, de a kiscsikó kedvéért megtette. Lelkesen mosolygott, és mutogatta a kezdeti gyakorlatokat, hogy Claire erősödjön.
|
*Despota egy ideig csak hümmögött.*
- Semmi baj, Faible. Lehet, hogy nem találtam el az elemedet... de az is lehet, hogy még nem vagy felkészülve rá. - *töprengett és bevezetés nélkül a hátára tette a szomorkodó kis unikornist.*
- Gyere, repüljünk egyet! Közben megpróbáljuk kiokoskodni, mi lehet a gubanc.
*Elrugaszkodott a faágtól és a levegőbe emelkedett.* |
Miután leértek, megmutatta Claire-nek, hogy a vitorázás nem több kifeszített szárnyaknál és (kezdetben) ereszkedésnél a levegő befogására, aztán újra hátára vette Claire-t, aki szintén kifeszítette szárnyait, és így röpködtek egy darabig.
Claire-nek nagyon tetszett, ahogy Brünhilde hátán ül, és szárnyait egyenesen tartva utazik. Azt hitte ez már majdnem repülés! Érezte is, ahogy a szél megtámasztja két tollas tagját, és néha egyenest felfelé nyomja, ez pedig nagyon tetszett neki!
De a következő gyakorlatra nem volt felkészülve! Brünhilde hirtelen hátramosolyott, azt mondta most ő jön, és kiröppent alóla! Claire felsikított, ösztönösen csapkodni kezdett szárnyaival, és kapálózott lábaival. Aztán rájött, hogy nem zuhan! Kinyitotta szemeit, mert eddig szorosan becsukta őket, és rájött, hogy repül! Nem ereszkedett, hanem kicsit előrefelé lebegett!
Brünhilde pedig körbe-körbe repülte, és ránevetett!
Faible azonban nem boldogult. Összeszorított szemekkel ült az ágon, minden erejével egy lángra koncentrált, de csak nem történt semmi.....Egyre dühösebb lett, egyre csalódottabb, mérgesen fújtatott, csikorogtak a fogai, és semmi sem történt!
Nagy visítással felnyerített, és előrerúgott, mire kirepült a Despota szárnyában tartott ág a semmibe, aztán Faible elfordult. |
*Despota észre sem vette, hogy párja és Claire elrepültek.*
- Azt nem tudhatod... Csak próbálgatni kell. Csak hunyd le a szemed és képzeld magad elé az égő tüzet.
*Miközben beszélt, egy közeli száraz faágat vett egyik szárnyába és Faible elé tartotta.*
- Koncentrálj erre. Képzeld el, hogy ég. |
- Jól van, akkor most lemegyünk, és megtanulsz vitorlázni! - mondta vígan Claire-nek.
Claire nem tudta mi az a vitorlázás, de örömmel mászott fel Brünhilde hátára. Aztán magas hangon felsivított, mikor Brünhilde lezúgott vele!
Faible kelletlenül nézett utánuk.
- Nem tudom - nyögte ki végül Despotának. |
*Despota elmosolyodott.*
- Ha szeretnéd még látni, próbáld meg Te magad.
*Eltüntette a lángocskát és szárnyát visszaigazgatta helyére.* |
Nem kerülte el a figyelmét Despota próbálkozása, de elfojtotta mosolyát, és gyakoroltak tovább Claire-rel.
Fiable elkapta Claire riadt pillantását, de a kérdés úgyis neki szólt, úgyis megígérte, így ő inkább nézte tovább lenyűgözve Despota lángocskáit, majd megilletődve megrázta a fejét. De nagyon tetszett neki, amit látott, így, kissé megerőltetve magát, bájosan felmosolygott Despotára, és magas, csikós hangon kérte:
- Mééééég |
*Despota az ajkába harapott és figyelmét Faible -re kényszerítette.*
- Mondd csak Faible, eddig még sosem tettél... hm... érdekes dolgot? Itt például olyan dologra gonolok... mint pl... - *tanácstalanul hallgatott.* - Inkább megmutatom.
*Egyik szárnyát felemelte és két tollával mintha csettinteni akart volna, olyan mozdulatot tett, de hang helyett egy láng jelent meg.*
- Tehát valami ilyesmire gondoltam... - *fejezte be sután.* |
- Akkor egyelőre marad a játék - mondta lemondó mosollyal.
De mielőtt visszalépett volna a csikók mellé, gyors csókot adott Despotának.
Claire örült, hogy Brünhilde újra rá figyel, mert Faible kíméletlenül javította a hibáit. Remélte, hogy mostmár lazíthat, de tévedett! Brünhilde két tartáshibát is talált, amiket azonnal kijavított, még keményebb munkát követelve.
Faible meg elszontyolodott, mert nem sikerült elérnie, hogy megdícsérjék, és mert újra kissé félre kellett állnia.
Keresni kezdte Despotát, majd odaegyensúlyozott hozzá, és leült vele szemben a hátsójára. Még mindig nem nagyon beszélt, de remélte, hogy ki sem mondható baját kitalálja a szemeiből a csődör. |
- Nem hiszem, hogy az én gondolkodásomat díjjaznák. - *válaszolta halkan.*
- Így a válaszom: nincs. |
Megrázta fejét.
- Semmit sem tudok róluk, csak azt, hogy nagyon fiatalok. Az erisziek "próbáját" épp a koruk miatt még nem használhatjuk....Van ötleted? |
*Szétszórtan nézett a csikókra, majd párjára.*
- Nem ártana az eleméhez tartozó alapfeladatokat elsajátítania.
*Kérdőn nézett párjára.*
- Tényleg, mi az eleme? Azt egyáltalán tudjuk? |
- Rendben - mondta csendesen.
- Faible-nek is kellene valami teendő....Nincs ötleted? - próbálta párja figyelmét másra terelni. |
*Határozottan megrázta a fejét.*
- Nem, nem fontos. Nem számít. Majd elmúlik. |
- Nekem is vannak ilyenek - mondta, csak a szemeivel mosolyogva.
- Elmondod? Meghallgatlak...Hisz oly keveset tudok a múltadról...Nem számít nekem, bármi is rejtezik benne...Szeretlek...De nem jó Téged így látnom. És Te is tudsz rólam, a múltamról azért! |
*Leengedte szárnyát és próbált nyugodt maradni.*
- Semmi. Nincs baj. Nem fenyeget semmi. - *válaszolta zavartan.* - Csak... emlékek. - *folytatta egész halkan.* - Régi, nagyon régi emlékek. |
Lelkesen bólintott a már önállóan evezgető Claire-nek.
- Folytasd! - súgta neki, majd Faible-hez fordult.
- Láttam, hogy jól figyeltél, úgyhogy most figyeld Claire-t, hogy jól csináljon mindent! - kacsintott neki.
A két csikó odavolt az önálló feladattól, így nyugodtan párja mellé léphetett.
- Despota....Mi baj? - súgta, a tűzszín lény fejéhez biccentve sajátját. |
[953-934] [933-914] [913-894] [893-874] [873-854] [853-834] [833-814] [813-794] [793-774] [773-754] [753-734] [733-714] [713-694] [693-674] [673-654] [653-634] [633-614] [613-594] [593-574] [573-554] [553-534] [533-514] [513-494] [493-474] [473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Nagyon tetszett neki itt fönn! Már egyáltalán nem félt a magasban, főleg nem Despota hátán, és tagadhatatlanul gyönyörű volt a kilátás! Előrehajolt, hogy látja-e Claire-t, de csalódottan tapasztalta, hogy csak a parti erdőt tudja kivenni.
Brünhildének nagyon nehéz volt ugyan olyan alacsonyan repülni, de a kiscsikó kedvéért megtette. Lelkesen mosolygott, és mutogatta a kezdeti gyakorlatokat, hogy Claire erősödjön.