Témaindító hozzászólás
|
2006.06.03. 11:51 - |
*Üstökös békésen sétálgatott a fenyvesben. A meleg naptól és a fullasztó melegtől megszomjazott.
Kisétált a tóhoz, ami a fenyőerdő mellett helyezkedett el. Megállt a tó partján, lehajtotta fejét, és inni kezdett annak vizéből.* |
[393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
Amikor a mén mögé ért megszólalt.
-A nevem Black Kill!-mondta halkan és kicsit mogorván. |
Újra inni kezdett és nem foglalkozott a kancával.
Láthatóan a kancát sem nagyon érdekelte Ő, úgyhogy inkább meg sem szólalt. |
Újra ivásra hajtotta a fejét.Lassan felemelte és elindult ,hogy körbejárja a tavat. |
Ivott pár kortyot és csak utána nézett fel a kancára.
-Üdv!-szólt, nem is odafigyelve. |
Lassan felemelte a fejét.Kék szemei szinte csillogtak.
-Üdv!-köszönt most valamiért lágy hangon. |
Rezory egy kis kerülőt tett hazafelé menet, mert nagyon lefárasztotta a sok kiközösítő lény és szomjas is volt.Bár a sötétség birodalmában lávő tavak biztosan jobban estek volna neki, de most ez is megtette.
Ahogy odaért, be kellett látnia, hogy most sem lesz egyedül, de úgy ügetett a tóhoz, mintha nem vette volna észre a kancát. |
Gyorsan ideért.Mélyet szippantott.Már régen érezte a fenyők édes illát.Csak állt aztán végülis odalépett a tóhoz és inni kezdett. |
-Akkor irány a Mounteverest-mondta majd gyors galoppba vágott
(Havas hegyek) |
-Tökéletes!-mondta mosolyogva. |
Sebesen utána vágtatott
-Mit szólnál a hegyekhez?-kérdezte |
-Nekem mindegy csak te is ott legyél!-mondta mosolyogva.Könnyed vágtába rugta magát.Sörénye lágyan hullámzott utána de nem ment messze Sekrity-től.
|
-Merre legyen első utunk?-kérdezte
-Szerintem valamerre észek fele-mondta |
Kihúzta magát hölgyiesen.
-Hát persze!-mondta magasra emelve fejét. |
Sekrity hirtelen nagyon boldog lett.
~Ide mosoly kellene~-gondolkozott el.
~De én olyan nem tudok, egyáltalán van annak jelentése~-filozofált tovább
-Köszönöm-újdonsült párja mellét állt és vicces hangon megszólalt
-Indulhatunk hölgyem-mondta |
"Ha tényleg ennyit jelentek neki...de nem olan rosz mén így biztosan van nálam esélye!"-gondolta.
-Hát jó!-mondta és megcsókolta a mént. |
-Nekem is-mosolygott a kancára
-Tettszel nekem, sőt...már több...én...én.én-habogta
-Szeretlek-vallta be.
-Ilyet még senki iránt nem érzetem...sőt még senkivel nem ejtettem 10 szónál többet...utáltam a világot....de te jöttél és megváltoztattad....kellesz nekem-csókolta meg újra a kancát |
Azt hitte ott olvad el.Nem tudta mit tegyen!Dühös-e vagy boldog?Végül rájött ,hogy boldog...de hát még csak most találkoztak.
-Ez volt életem első csókja!-mondta szinte suttogva. |
Sekrity egy hangos kacaj kiséretében új ló alakot öltött.
-Jó verseny volt-viccelődött.Épp szemben álltak egymással.Sekrity közelebb lépett Eqitanához és egy gyöngéd csókot nyomott az arcára amilyet még soha.Majd mélyen a szemébe nézett de nem szólt semmit |
Felnevetett de csak azért is tovább hajtott.Majd befékezett.
-Kész!Döntetlen!-mondta lihegve. |
Ez inkább felmelegít mondta miközben még mindig a kancán csüngött
-Hát úgy tünik döntetlen-kuncogott |
[393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|