Témaindító hozzászólás
|
2006.09.27. 16:57 - |
Therus megállt az óriási hínárok felett a víz színén, és bevárta Nenyát.
Tetszett neki az, ahogy a saját fékezése hullámokat dobott szét mindenhova, és a hullámok is boldogságot zúgtak az elméjének!
Nenya ekkor érte el őt, és Therus kicsit figyelte útközben.
'Igen....' Meg volt vele elégedve. Nenya pont olyan volt, ahogyan várta, és pont úgy fejlődött, ahogy az várható volt. |
[137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
'Akkor legyen a következő lépés! Gyere, menjünk a felszínre. Ha izgalmasra és újra vágysz, akkor eljött a viharok ideje!' |
*~Bármi újhoz és izgalmashoz. - vágta rá egyből.* |
'Hm. Neked mihez lenne kedved?' kérdezett vissza. |
*Nenya bólintott.
~És most? Mihez kezdünk?* |
Könnyedén talpra állt a fenéken és bólintott.
'A Víz és a Fény közt nincs olyan nagy különbség. Én sosem próbáltam ezt, de ez nem jelenti azt, hogy nem sikerülhet. Nekem mindig elég volt a Tenger és az ő érzékelése, azok a másfajta tapasztalások, amik idelenn vannak. |
*~Szia! - viszonozta a köszönést Nenya.
Majd látva Therus kérdő pillantását jobbnak látta megmagyarázni a dolgot.
~ Mivel idelent ilyen sötét van, úgy gondoltam megpróbálok fényt varázsolni. mint láthatod, ez még nem megy a legjobban. De képzeld! Már sikerült felmelegítenem a vizet!
Eddig fekve volt, most azonban jónak látta a talpra állást.* |
Végül a teste is része lett a kinti kóborlásoknak, és lassan visszatért belé.
Végigbizsergett, majd egy rándulással fel is kelt.
'Üdv!' köszöntötte Nenyát, majd kérdőn rápillantott. |
*Jó fél óra próbálgatás után sikerült a vizet melegítenie.
Nagyon fellelkesült. Eszébe ötlött egy olyan ötlet, hogy esetleg a hold fényét le lehetne hozni ide, a víz fenekére. A következő időt ezzel töltötte.
Egyszer kétszer már sikerült egy halvány foltot létrehoznia...* |
Olyan mélyen aludt, álmok nélkül, a valóságban kóborolva, mint a tenger maga... |
*Amikor felébredt minden korom sötét volt. Nem látott el még az orra hegyéig sem.
Mivel nem tudta, mihez is kezdjen, lkezdte a víz melegítését próbálgatni.* |
Félszendergésbe süllyedt, majd, mikor érezte, hogy halálos, fojtó víztömeg öleli körbe mindkettőjüket, ami senkit sem enged át, elaludt. |
*- Rendben. Ezt majd pihenés utén megpróbálom. Most biztosan nem menne.
Fejét egy "hínárpárnára" eresztette és megpróbált elaludni. Ez nem volt egyszerű feladat, mivel még sosem aludt a víz alatt. De azért próbálkozott...* |
'Ezeket a varázsokat képzeni kell! Erősen koncentrálsz, elképzeled, ahogy Te magad tennéd, és kész! Képzeld, hogy önmagad öleled át! Melegen a hidegben! ' |
*Nenya elnevette magát és visszaerezkedett a tengerfenékre.
- Igen, látom...
Ismét lefeküdt a kiszemelt fekhelyre. Az, hogy a víz melegítse, az tetszett volna Neki. ezért megpróbálta felmelegíteni maga körül. Jó ideig próbálkozott, de nem ment Neki.
- Hogyan kell Therus?* |
'Igen.'
A következő pillanatban ködösen felfénylett valami körötte, alig láthatóan, szürkésen-kékesen.
'Akár melegíthet is!'
A Tenger a következő pillanatban Nenyát ringatni kezdta valami!
'Látod? A Tenger mindent megad!' |
*Nenyának már nehezére esett a koncentráció és az elme kiürítése, de azért néhány perces késéssel sikerült a hínárok tövébe leereszkednie.
- Mondd Therus, ez itt kényelmes lesz és biztonságos? - kérdezte a tenger által.
Körbenézett, aztán keresett magának egy jól kinéző vackot és belefeküdt.
Fejét Therus felé fordította, és várta a választ.* |
- Akkor csak süllyedj! És kérd meg a Tengert, hogy őrizzen! - mondta, és a következő pillanatban magába rántotta a mély!
Therus lesüllyedt a hínárok tövébe, és ott elhelyezkedett.
Már csak arra várt, hogy Nenya is jöjjön.....Aztán a nyugodt, igazi pihenéssel kecsegtető álmok vártak rá.... |
- Háááát, azt hiszem ehez azért nem lenne olyan nehéz hozzászokni! Szóval úgy vélem, nekem ez menni fog! - *mondta nevetve Nenya.*
- És az az igazság, hogy mindegy hogy hol, csak valami nyugodt helyet szeretnék végre magam körül tudni... Ahol biztosan biztonságban vagyok. |
- Persze. Mi tudunk a víz alatt aludni. Akár arra is kérhetjük a Tengert, hogy őrizzen minket....Vagy erre még nem vagy kész?
Kissé elmosolyodott.
- Ezek az erők egész életünkben változhatnak.......Nőhetnek...Sosem tudhatod mit hoz a holnap. Néha még engem is meglep....De csodás is! Igen....Kissé álomszerű......De majd megszokod, hogy a mi életünk ilyen......mesés.... |
- Egyszerűen fantasztikus!!!! Olyan ez az egész, mintha nem is valóság volna! Még most is alig akarom elhinni, de azért egyre jobban megértem a dolgokat. De azért ez nem olyan könnyű. - *felelte Therusnak.*
- Tarthatnánk egy kis szünetet? Elfáradtam... |
[137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|