Témaindító hozzászólás
|
2006.08.15. 23:39 - |
*Amethyst végül maga mögött hagyta a Napnyugta Tengerét, s egy pillanatig elszántan gondolt a kijutásra. alig egy szempillantással később már a Napkelte Tengerének hullámai nyaldosták lábát a hajnali fényben. A könnyű szellő jólesően felborzolta, összekócolta, majd újra kisimította sörényét, simogatta arcát, egész testét. A levegő enyhén hűs volt, és friss, ahogy a harmat lassanként kezdett elpárologni, s ezzel felüdítette a levegőt. A harmat, ami sosem szárad fel teljesen az örök napkeltében! És a távolban, a horizonton, messze kint a tenger széle fölött ott ragyogott a felkelni készülő Nap, örök mozdulatlanságban.*
-Nos, hogy tetszik? -*fordult Donhoz.*

|
[149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]

Tekintetét a Napra fordította, amely örök időkön át a hajnal fényeit idézte.
Méregre nézett, aki láthatóan vívódott magában.
'Ahogy akarod...' |
Méreg sóhajtott egyet.
'El kéne mondani....ááá...de még sem.Nem tudom...'gondolkozott. |

Starshine csak mosolygott, és hallgatott.
-Ahogy akarod...-mondta végül, és újra megcsókolta kedvesét. |
-Még várjunk vele....-nyögte ki végül. |

Méregbe fojtotta a szót egy csókkal.
-Ne butáskodj!-szólt.-Én szeretlek...-mosolygott. |
-Hát csak félek, hogy.....hogy nem akarod majd!És nemrég házasodtunk!Hát nem tudom.... |

Starshine mostmár nemigen tudta titkolni izgatottságát.
-Kérlek mondd el!-mosolygott. |
Felnevetett.
-Igen!Nagyon is! |

Starshine kérdőn nézett kedvesére.
-Valamin nagyon gondolkodsz...köze van a dolognak kettőnkhöz?-kérdezte, nem minden izgalom nélük. |
Méregék nemrég házasodtak össze, de Méreg már valamin nagyon törte a fejét.El akarta mondani Starshinének, de nem merte. |

Elmosolyodott, és visszacsókolt.
Aztán újra megcsókolta kedvesét, most szenvedélyesebben. |
-...és veled is!-mondta és megcsókolta. |

-Valóban.-értett egyet Starshine, és párja mellé gázolt a vízben.
-De veled még kellemesebb!-mosolygott. |
-Elég kellemes a víz.-mondta majd szügyig a vízbe ügetett. |

Ezen elmosolyodott, majd párja után ügetett.
Mikor patái a vízbe értek, egy pillanatra megállt, és szemét lehunyva élvezte, ahogy a hűs hullámok lassan körbeveszik a lábait. |
Méreg leszállt mellé.
-A lehető legjobb helyet választottad.
Mondta párjának és leügetett a vízhez. |

Repülés közben végignézett a tájon. Gyönyörű volt. Örült, hogy ilyen jól választott, már ami a helyszínt illeti.
Aztán leszállt a partsávra, közel a vízhez, és az égre tekintett, Mérget keresve. |
- Ki mondta, hogy én maradok? - mondta halkan, gúnyos mosollyal, aztán hirtelen a magasba lökte magát, és szinte azonnal létrehozva a vad vihart és kavarodást, amiben érkezett, tovatűnt a távolban! |
- Azt hiszem én is folytatom utamat.Ég veled Lisandro! |
Látta a csődörök nem igazán vannak beszélgetős kedvükben, és ő még több helyre is ellátogatna a birodalomban.
-Engedelmetekkel elmegyek!Remélem, még találkozunk!
Biccentett, és elsétált. |
[149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|