|
Témaindító hozzászólás
|
2006.05.31. 21:10 - |
 *Lúthien végül nem jutott le a tengerparthoz. Útban odafelé ugyanis rajtaütött egy csapatnyi ork, és Lúthiennek védekeznie kellett. Amit szívesen meg is tett volna, ha nem hordott volna a szíve alatt egy kicsiny csikót. Így viszont jobbnak látta volna menekülni... Csakhogy nem tudott. Nem volt merre. Az orkok bekerítették, és egyik irányba se tudott kitörni a gyűrűből... |
[131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
| -Nem!Nem a sötétsé lénye vagyok és nem öltem meg!Még majdnem se!-Így vissza kiálltott-És hátatfordított a tüzesnek.Látta, hogy vele nehezebb lenne kikezdeni! |
 Csalogány az erdő fölé ért és meglátta a küzdelmet. Azt is meglátta, amit a támadó foltos teremtmény a harc hevében nem: a tűzpiros unikornis pillanatokon belül megfullad.
Hatalmas lánggá változott, amitől úgy nézett ki, mint egy főnix: mintha két szárny lett volna, meg középütt tűz.
Levágott a fuldokló és a foltos közé és így a pusztító mágia megszűnt: a tűzpiros unikornis kiszabadult a földből, de csak feküdni bírt a gyengeségtől. Csalogány elélépett, hogy biztosan védje és úgy lángoló mivoltában rákiáltott a foltosra:
- A Sötétség lénye vagy Te?! Majdnem megölted! |
| Mivel Maszat látta, hogy az idegen nem válaszol csak néz, ezért támadásba kezdett!Maszat a tűzpiros unikornis felé kezdett szélsebesen vágtázni.Óriási gyorsasággal 2 kört tett az idegen körül a föld utánna mint a mágnes.Mivel Maszat eleme a föld és a levegő volt a szél felkapta a homokot és vele együtt az unikornist-Nem értesz a szóból?-Kiálltotta és folytatta a támadást!Néha a homok néha a szél kapta fel az idegent.aztán a széllel fejezte be a cserélgetést!A szél felkapta, egy óriásit lendített rajta és tornádóba alakult forgatta az unikornist.Nem hagyta abba mé egy darabig aztán mivel megölni nem akarta csak gyorsasággal a föld felé hajította és a föld fölött egy meterrel megállt és lerakta.Ez az unikornis különben sem tudott volna nagyon talpon maradni, de a szél a földhöz szorította.A föld rákúszott lábaira és lefogta testét nyakát.-Na ehhez mit szól?Hát nem értesz a szép szóból?És a páromat hagyd békében!Ennyi elég volt vagy akarsz még?-Maszat csak az idegen csődörökkel ilyen.De velük kegyetlenül ilyen.Nagyon nehezenbarátkozik össze csődörökkel.--Na szólalj meg!Elég volt vagy értesz a szóból és vagy eltűnsz vagy vagy távol maradsz tőlünk vagyis Szkártótól! |
| -Semmi közöd hozzá!...Ha nem tűnsz el most rögtön, nagyon megbánod!-Maszat ma azért volt ilyen barátságtalan, mert valéahogy nem volt jó napja!Ma mindenkivel ilyen, kivéve párjával! |
 Pokoltűz észrevette a másik unikornist is!
-Hát ti meg kik vagytok? |
 *Szkártó időközben lefeküdt, majd gyorsan fel is állt, amikor észrevette a tűzpiros unikornist.
Gyorsan párja mellé lépkedett, onnan figyelte a jövevényt.* |
Pokoltűz mérgesen nézet rá!
-Semmi közöd hozzá!!! |
| Maszat észrevette az újonnan érkezőt!De nem örült neki!Hiszen azért jöttek ide, hogy kettesben maradjanak!Eppen ezért dühös is volt!Felállt:-Mit akarsz?-Kiálltotta, úgy hogy a bambuló felé beleremegett az erdő!Eppen azért így mert mögötte párja feküdt! |
| Pokoltűz tiszta erejéből rohant volna át ezen az erdőn ha nem veszi észre azt a két unikornist akik a tájat szemlézik és hirtelen mintha földbe gyökerezett volna a patája ugy megált! És csak nézte őket! |
| -Á nem hiszem!...Akkor maradjunk itt!-És lefeküdt Szkártó lábaihoz! |
*Szkártó körbenézett. Szemügyre vette a tájat, ami kifejezetten tetszett neki.*
- Igen, ez itt jó lesz ! - *felelte.*
- Békés, csöndes hely ez. Remélhetőleg a szörnyek nem járnak erre... |
-Na?Itt jó lesz?-Kérdezte párját-Ha nem akkor most te vezess!Így is már sötétedik! |
| -Vigyázz magadra! -*szólt a távolodó Fátum után Lúthien, és ő is elindult. A tengerpart felé vette ismét az útját. Úgy gondolta, hogy ha igaz, amit a fura, fekete-fehér csődör mondd, és tényleg szabadon kóborolnak a sötétség szolgái, akkor a tengerpart a legalkamasabb hely arra, hogy ha rajta ütnek. Nyílt terület lévén ott könnyebb megvédenie magát. Könnyed ügetéssel bevetette hát magát a fák közé és elindult a tengerpart irányába.* |
 - Hehh. A ti dolgotok. Engem biztosan nem falnak fel.
Azzal könnyedén vágtába ugrott és elindult a tisztáson át, hogy elmenjen egy új irányba. |
 *Fátum elfordította tekintetét Kary-ról.
Felnézett az égre, a napra.*
- Nekem mennem kell.
*E szavai után Lúthienre pillantott.*
- Majd este, a kis tisztáson találkozunk. Ha valami bajba kerülnél, csak erősen gondolj rám. - *mondta párjának.
Mellé lépett és megpuszilta annak arcát, majd eltűnt az erdő sötétjében.* |
| -Én Lúthien Tinúviel vagyok. És köszönöm, de nem szorulok védelemre, meg tudom védeni magamat. Csak... -*itt elhallgatott. Hiszen most sem tudott mit csinálni...* -Csak a kicsi... |
Sagulon könnyedén profilba fordította fejét és kegyetlenül belevigyorgott a csődör arcába.
- Igen. Direkt. Csak hogy tudd, hogy mi történhet. Mit veszíthetsz.
- Én nem leszek mindig itt, hogy megvédjem.
- A nevemet csak azoknak mondom meg, akiket méltónak találok rá. De ha akarod, szólíthatsz Kary - nak. Ez a név is an olyan jó, mint akármelyik másik.... |
*Fátum elborzongva nézett a lószabásúra.*
- Mondd, most ezt direkt csinálod ? - *kérdezte.*
- Mellesleg Fátum vagyok. |
Megvonta a vállát.
- Én magammal vinném.....
- A ragyogó fehér unikornis a sötétség lényeinek kedvence.....Evágják a szarvát...megeszik a húsát......Ezzel a kancával többszörösen jóllaknának...Nem is beszélve a csikóról..... - mondta unottan és gonoszkodva..... |
*Fátum ránézett a lényre.*
- Tudod, Én a nappalokat legtöbbször alvással, vagy pedig koromsötét erdőkben töltöm. Csak éjszaka jövök ki az erdőkből. Akkor szoktunk találkozni. - *válaszolta Fátum.* |
[131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Lúthien végül nem jutott le a tengerparthoz. Útban odafelé ugyanis rajtaütött egy csapatnyi ork, és Lúthiennek védekeznie kellett. Amit szívesen meg is tett volna, ha nem hordott volna a szíve alatt egy kicsiny csikót. Így viszont jobbnak látta volna menekülni... Csakhogy nem tudott. Nem volt merre. Az orkok bekerítették, és egyik irányba se tudott kitörni a gyűrűből...
Csalogány az erdő fölé ért és meglátta a küzdelmet. Azt is meglátta, amit a támadó foltos teremtmény a harc hevében nem: a tűzpiros unikornis pillanatokon belül megfullad.
Pokoltűz észrevette a másik unikornist is!
*Szkártó időközben lefeküdt, majd gyorsan fel is állt, amikor észrevette a tűzpiros unikornist.
- Hehh. A ti dolgotok. Engem biztosan nem falnak fel. 
*Fátum elfordította tekintetét Kary-ról.