|
Témaindító hozzászólás
|
2006.04.29. 12:12 - |
Draugherit elérte a tengerpartot és kedve támadt egy kis pancsolásra. Leszállt, bevágtatott a vízbe, tombolt egy sort, úszott egy sort és hempergett egy sort a parti fövenyen. Mikor biztos volt benne, hogy tökéletesen tiszta lett, egy kis legelészés mellett döntött a közeli erdőben. |
[953-934] [933-914] [913-894] [893-874] [873-854] [853-834] [833-814] [813-794] [793-774] [773-754] [753-734] [733-714] [713-694] [693-674] [673-654] [653-634] [633-614] [613-594] [593-574] [573-554] [553-534] [533-514] [513-494] [493-474] [473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
Csodálkozva nézegette az előttük elterülő vidéket.
- Nagyon szép - mondta végül őszintén.
- Nem is hittem soha, hogy itt ilyen rejtett vidékek vannak..... |
 Elmosolyodott.
-Gyere!-mondta éls ügetve elindult.
Hamar megérkesztek egy furcsa helyre.
-Hát nem éppen ilyen volt.Ez inkább a csodák városa lenne!-mosolygott zavartan.
|
Lazán vállatvont.
- Nekem mindegy, ha akarod, megnézhetjük. |
Bólintott.
-Lehet ,hogy még megtalálnám!Azt hiszem innen nincs messze ha jól emlékszem!-mondta. |
Kicsit elmosolyodott az aranyos néven.
- Bizonyára volt másik neve is, de ez is találó.....Érdekesek az ilyen rejtett pontjai a Birodalmaknak...meg a zugok varázsai is. |
-DE!-mondta.
-Amikor csikó voltam találtam egy erdőt.A belsejében volt egy kút amiben minden varázs megtalálható volt.
-A csodák kútjának neveztem el! |
- Afféle barack, de annál sokkal több benne a lé. Bíborszínű és üdítő, de édeskés íze van. Nagyon szeretjük, de nem sok helyen található meg.....Nem is tudom nő-e a Birodalomban, az ünnepségekre a társaim nem tudom honnét szerezték.... - mondta bölcs hangján.
- Sokféle gyümölcs létezik, amik ritkák, de megéri utazni értük, mert olyan jók.... - mondta kissé merengve.
- Te talán sosem jártál még rejtett kis zugokban, ahol szikrázik a levegő a varázstól, és minden elámítón különleges? |
-Az milyen?-kérdezte. |
Moridor lehajolt, alaposan megszimatolva a fehér dolgot.
- Kókusz lehet...Már hallottam róla.
Megkóstolta, elropogtatva az érdekes, új ízt.
- Nem rossz. De ettem már jobbat is. Például damballit. |
Kicsit ő is lefulladt.Egy kis tócsa volt ott.Ivott pár kortyot majd magasra emelte a fejét.
-Szép hely!-mosolygott Moridorra.Diamond arca szinte ragyogott.Egy kókuszdiót vett észre.Csodálkozva szimatolta.Megbökdöste a lábával.Rájött ,hogy valami van benne.Jó nagyot belerugott és nekicsapódott egy fának.A kókuszdió széttört.Érdeklődve kóstolta meg.
-Ez finom!Gyere te is kóstold meg!-szóld Moridornak. |
Moridor fáradtan fújtatva lépdelt az erdei árnyak között.
Ide még nem ért el a tél hidege, kellemes langy uralkodott mindenütt, ami valahol örömre, valahol bosszúságra hangolta.
Hosszú volt ide az út, de megérte! Szép volt itt minden. Ha ide el is jön a tél, valószínűleg nem hoz majd havat, a fák is inkább őszből tavaszba lépnek majd át egyenest.......
Bloody Diamond egész jól bírta az utat! Moridor még mindig keveset tudott róla és kevésé bízott benne vagy érdeklődött irányában, de útitársnak jó volt. |
 Könnyedén, boldogan elmosolyodott, és szépen elkanyarodott a levegőben, alaposan megnézve magának a vékony, de sziporkázó sugarat.
- Nos, Claire, kapaszkodj..... - mondta halkan, és bedőlt előre, egyre gyorsulván szelve a levegőt.
- Despota, nézd!!! - szakadt ki belőle a kiáltás, ahogy órákkal később meglátta a hatalmas, zöld sűrűséget.
A kiscsikó varázs-szála egy súlyosan sérült foltba mutatott. A fák megégtek vagy elhaltak valami szörnyűségtől.....
- Mi lehet az? - suttogta a kanca, kimeredt szemekkel nézve a holt erdőrészt, ami a kietlen, lakatlan részhez való közelsége miatt maradhatott eleddig rejtve......
Brünhilde megborzongott, ahogy követte lefelé a sugarat, és szörnyű emlékképek borították el az elméjét.
 Claire egészen a nagy pegazus hátára lapult, és csak pislogott a pusztításra.....
Faible sejtette, hogy a kis pegazus nem emlékszik....De ő emlékezett! Borzadva rázogatta a fejét, és szeretett volna elmenekülni, a világért sem akart leszállni oda.....De mégis inkább csendben ült, és csak nézett, nézett, remélve, hogy eltűnik a varázsa..... |
- Természetesen. - *vágta rá a kérdésre.
~Hogy máshogy?~* |
A kiscsikót nézte tűnődőn, majd az apró lény szemébe nézve így szólt:
- Faible, megszüntethetném a varázslatod, de nem teszem. Meg kell tanulnod együttélni az erőddel. Úgyhogy most megkeressük a fénysugarad végét! - mondta határozottan, majd kérdőn Despotára pillantott.
- Együtt megyünk?
Claire kicsit megijedt, hogy talán előbb-utóbb az ő erejére is fény derül.....és történik valai baj, de úgy tűnt nem foglalkoznak vele, így riadtan gubbasztott, szótlanul.
Fiable ellenben lassan teljesen elkeseredve nézte a sugarat, amivel nem tudott mit kezdeni, és Brünhildének ellentmondani sem volt mersze. |
*Despota megpróbálta követni a szemével a fénysugár célját, de nem látta...
Csöndben várta a folytatást.* |
- Faible, mi ez? - fordult szelíden a csikóhoz.
- Tudod hogyan csináltad?
Megrázta a fejét, és ijedten nézett a még mindig kitartó szálra. Claire lenyűgözve nézte a ragyogó csillámot, de a kis unikornis nem tudta eltüntetni! És nagyon nem szerette!
- Az egyik varázsszál Claire-hez vezetett, akkor tűnt el, mikor ideértünk. Talán a másik is eltűnik, ha megkeressük, hogy hová vezet - gondolkozott hangosan. |
*Despota mosolyogva nézte a történéseket.*
- Hát ez nagyon poén! - *volt az első mondat, amit Brünhilde kérdésére tudott mondani. Aztán komolyabbra fordította a szót.*
- Megvan a kis Faible eleme. Már csak uralnia kell megtanulnia, de jelenleg úgy látom ez még nem megy neki. |
Mély levegőket vett, küszködve nézve fel újra és újra a még mindig ott lévő fénysugárra.
Próbált ellazulni, de végül könnyekkel a szemében nézett Despotára.
- Nem megy! - nyihogta, és közben a tűzre gondolt, ami elpusztította a szüleit....És ebben a pillanatban élesebb és erősebb lett a fénysugár!
Hökkenten nézett rá, és mostmár azt kívánta bárcsak vele lenne Claire.....Mire a fénysugár kettévált, és az új ág majdnem alattuk tűnt el a lombok közt!
Claire, aki épp rájött, hogy lehet lebegni, és kezdett teljesen elfáradni, felsikkantott a rávetülő fénysugártól, és leesett!
Szerencsére nem repült túl magasan.....
Villámgyorsan a csikó mellett termett, és elkapta a fénysugár alól, de az követte! Akárhogy próbálta fedezni Claire-t! Brünhilde rájött, hogy nem árt neki, így gyorsan meggyőződött róla, hogy az esésből nem lett baj, aztán gyorsan felkapta a csikót, a hátára tette, és felröppent, követve a fénypászmát.
Hatalmas volt a döbbenete, ahogy Despotáékhoz ért fel! A fénysugárka pedig Faible szarvából tört elő, és akkor tűnt el, mikor a kis unikornis kiszúrta őket közeledni!
- Mi folyik itt? - hüledezett a hajnalrózsaszín kanca. |
*Despota látta Faible-n hogy teljesen meg van rémülve.
Lelassította repülését, míg egy helyben lebegtek csak.*
- Ne félj! Akkor nem fog menni! Nyugodt meg, lélegezz mélyeket. - *mondta halkan.* - Békélj meg a gobndolattal, hogy ott van az a fénysugár. Aztán már el fogod tudni tüntetni. csak békélj meg vele! |
Claire közben kezdte élvezni a repülést, főleg, hogy Brünhilde elkezdte a termikek rejtelmeire oktatni.
Imádott felliftezni rajtuk, majd lassan, körkörösen levitorlázni!
Faible közben ijedten nézett hol Despotára, hol megidézett varázs-szálára, és próbálta eltüntetni. |
[953-934] [933-914] [913-894] [893-874] [873-854] [853-834] [833-814] [813-794] [793-774] [773-754] [753-734] [733-714] [713-694] [693-674] [673-654] [653-634] [633-614] [613-594] [593-574] [573-554] [553-534] [533-514] [513-494] [493-474] [473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Elmosolyodott.
Könnyedén, boldogan elmosolyodott, és szépen elkanyarodott a levegőben, alaposan megnézve magának a vékony, de sziporkázó sugarat.
Claire egészen a nagy pegazus hátára lapult, és csak pislogott a pusztításra.....