|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.29. 11:01 - |
 - Valóban gyönyörű itt!
- Szeretsz úszni? - kérdezte vidám kihívással a hangjában. |
[255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
- Bár láthattam volna - *értett egyet.*
- De remélhetőleg a Birodalom mostantól lesz olyan jó, hogy nem kell arról álmodoznunk, milyen jó lenne máshol... |
- Én is! - mosolyodott el szélesen.
- Óh, bár láthattad volna a régi világomat! Azt a fényt és békességet! Azt a sok szépséget! Nagyon szeretted volna! Illettél volna oda! - mosolygott Pallasra, majd a Nyugodt Síkok horizontjára nézett. Arany szegéllyel ragyogott, sokat ígérőn, de Zeiron tudta, hogy annyira azért nem hatalmas ez a mágikusan rejtett kis világ.
Mielőtt elszomorodhatott volna, Ameno megmoccant a hátán, és Zeiron emlékeztette önmagát, hogy mostmár egy új és igenis boldog világban kell élnie. És nem bánkódhat.
Nem is tette. |
*Elmosolyodott. Válaszként közvetlenül Zeironhoz lépett és megcsókolta.*
- Úgy szeretem az itteni csöndet, nyugalmat és biztonságot. |
Körülnézett.
- Minden a régi szépségében tündököl! - mosolygott boldogan, majd Pallashoz fordult.
- Csak Te vagy egyre gyönyörűbb és gyönyörűbb! |
*Pallas kíváncsian lépte át a "küszöböt". Rég járt itt és kíváncsi volt, hogy a hely a történéseknek köszönhetően változott-e és amennyiben igen, mennyit és miben.*
*Ameno semmit sem vett észre az egészből. Már rég az igazak álmát aludta.* |
 Elszomorodott amikor látta ,hogy elmennek.
-Isten veletek!-szólt utánuk aztán szomorkásan elindult a parton a másik irányba.Aztán galoppozni kezdett.Remélte ,hogy látja még őket. |
Thara-hoz fordult.
- Remélem megérted, hogy mennünk kell. Remélem látlak még. Remélem vigyázol Magadra.
Fejet hajtott.
- Megtiszteltetés volt Veled találkozni, és köszönöm, hogy segítettél rajtunk. Legyen jó a jövőbe vezető utad!
Kiegyenesedett, és Pallast átkarolva kaput nyitott a Nyugodt Síkokba.
Majdhogynem szárnyat szárnyba öltve léptek be a régi, kedves helyre. Ami most sok új dolgot ígért! |
*Amint apja hátát érte, máris aludt, mint a bunda.*
*Pallas a kis pegunit nézte párja hátán.*
- Az jól esne. - *válaszolta.* |
Gyorsan lepillantott lányára, és látta leragadófélben lévő szemeit.
Könnyedén felemelte, és széles hátára csúsztatta.
- Azt hiszem Ameno kissé izgalmas napot élt meg! - nevetett halkan.
- Talán pihenjünk? - kérdezte halkan párját. |
- Köszönöm Thara! Elég sok időt megspóroltál nekünk. - *hálálkodott Pallas.
Szorosan párja mellé lépett és hozzábújt Zeironhoz.*
*Ameno időközben elálmosodott. Úgy érezte, ezt a sok érdekességet, amit hallott, csak úgy tudja felfogni, ha alszik rá egyet.
Mivel apjához állt közelebb és arra is fáradtnak érezte magát, hogy tegyen néhány lépést, nem sétált el anykához, hanem meghúzta apja egyik lelógó sörénytincsét jelzésül, hogy figyeljenek kicsit rá, mert fáradt.* |
| - Én magam is úgy vélem, hogy egy csikó éljen csikóéletet, szóval ne is töprengj és végképp ne aggódj miatta....de néha jó, ha tudod, hogy van valami, ami biztos. Mondjuk valami biztos pont az életed útján, úgy, mint a gyógyítás, ami jó dolog, és vezethet is. Végig az utadon. |
| -Csak néha!-mondta. |
- Köszönjük, Thara! - hálálkodott.
- Lám, a Birodalom egyik nagy jövő előtt álló tehetségével állunk szemben! - nevetett fel, és kacsintott Pallasra, majd Tharára.
- Bízom benne, hogy egy napon, valamikor a jövőben, gratulálhatunk Neked, mint hivatalos gyógyítónak! Történjen bármi, Simbelmyne-ban a gyógyítóknak mindig van elég munkája, és nagy megbecsülésnek örvendenek. Gondolkoztál már a jövődön? - kérdezte komolyan a csikót. |
Közelebb lépett Pallashoz.Becsukta szemét és szarva erősebben fényleni kezdett és megint előbukkantak a kis tollak.
-Újabb siker!-mondta boldogan. |
- A sárkányok mágikus lények, ahogy mi. De nagyjából itt ki is merül a közösségünk velük. Láthatod, hogy mi négy lábbal, javarészt tollas szárnnyal, szőrös testtel bírunk. A sárkányok testét bőr vagy pikkelyek borítják, hártyás a szárnyuk, és nagy többségük elég vad, sokuk tud tűzzel varszolni, tüzet okádni. Fogsz látni eleget, anyád társai közt is vannak, Erisnek is van jópár. Nem is mondok többet, mert felesleges lenne, de hogy kérdéseidre feleljek: sok sárkánynak csak hosszú évek várakozása után nő egyáltalán ki a szárnya, és bár ösztönösen tudnak repülni, még több idő, míg tudásuk tökéletesedik...Addig meg ezer bajuk eshet! Ne viseltess előítélettel velük szemben....a sárkányok nem gonoszak. De bármit is szólsz végül hozzájuk, akár tetszenek majd, akár nem, mikor láthatod őket, légy velük óvatos. Nagyon szenvedélyesek, tüzesek - hisz a Tűz az őselemük! - mondta óvatosan.
Majd Pallasra pillantott.
- De kis segítséggel könnyebben menne! Bár....lehet, hogy a Nyugodt Síkok is jó lenne.....gyógyuláshoz. |
- Ugyan, nem fontos. - mondta és legyintett egyet szárnyával.*
- Idővel úgyis kinőnek maguktól.
- Sárkányok? Azok mik? És miért nehezebb nekik sokkal? - *tette fel újabb kérdéseit ártatlan tekintettel.* |
Behúzta szárnyát.
- Esetleg Rajtad is kipróbálhatná a tudását - jegyezte meg, és kérdőn Tharára pillantott.
- Pallas is sérült! Az ő szárnyai sincsenek épp remek állapotban. Gyakorlásnak pedig remek lehetőség. Persze, csak ha nem merültél ki. Egyébként úgy vélem igazán csodás lény leszel egy napon. Ha más képességed nem lesz, csak a gyógyítás, úgy is a Birodalom egyik kincse leszel!
Megnézte tollkezdeményeit.
- Én őszintén hálás vagyok. Igazán. Ezek a tollak remélem, hogy jó erősek lesznek, és nem vesztem el őket.....Majd vigyázok - vigyorodott el.
Amenóra pillantott.
- Neked is gyönyörű szárnyaid lesznek, nem is olyan sokára. Gondolj szegény sárkányokra! Nekik sokkal nehezebb! |
*Közelebb lépett apjához és szemrevételezte a tollakat.*
- Szebbek, mint a mostaniak - *állapította meg.*
*Pallas eddig csöndben maradt, csak figyelte a többieket, de ez Őt is érdekelte.*
- Kérlek nyújtsd ide egyik szárnyad, drágám.
*A hatalmas szárny pont Ameno fölött nyúlt Pallashoz. A csikó kíváncsian szemlélődött.
Pallas gyengéden széthajtott két tollat, amik közül valóban kikandikáltak a fiatal tollak.*
- Ügyes vagy, Thara! ha jókor, jó kiképzést kapsz, biztosan sokat várhatunk Tőled! |
Hálásan és kedvesen mosolygott a fiatal lényre.
- Köszönöm! Büszke lehetsz magadra! |
-Azért megpróbálom!-mondta és kis szarva fényleni kezdett és kisebb csóvák szálltak a nagy csődör szárnyába és picike toll kezdemények bukkantak elő.Hamarosan már nem izzot a szarva de az ici-pici toll kezdemények ott voltak.Nevetve huppant a földre.
-Kicsi de siker!!!-kiáltott boltogan. |
[255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
- Valóban gyönyörű itt! 
Elszomorodott amikor látta ,hogy elmennek.