Témaindító hozzászólás
|
2006.06.03. 12:37 - |
Draugherit vadul beszívva az illatokat, idáig követett egy különös nyomot.
- Valahol erre kell lennie. A nyom megszűnik, szerintem felugrott egy fára. - szólt hátra halkan Üstökösnek.
Azzal a fákat kezdte fürkészni. |
[165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
*Dust hatalmas porfelhőt kavart maga köré.
Sebesen vágtázott a fenyőerdőben, ügyesen kerülgetve a fatörzseket.
Igaz, jómaga a porfelhő közepén volt, mégis maga körül minden tökéletesen látott. Őt azonban kintről nemlehetett látni.
Így söpört végig az erdőn...* |
Yawe lehajtott fejjel lépkedett a fenyőerdő kellős közepén.....Nagyon elmerengett. |
Pokoltűz elgondolkozva sátál a fenyvesbe órák hosszat. |
*Ármány ugyan így tett.* |
-Akkor menyjünk! ~mondta Bíbor és könnyed léptekkel ügetni majd vágtatni kezdet a hegyfelé~ |
- Persze, hallottam már róla.
- Akkor menjünk oda. |
-Halottál már a "Legendás Kristály Hegyről" ? Mert ha tényleg ezen a helyen van akkor én megnézném... |
- Jó, felőlem mehetünk !
- És hova gondoltad ? Van konkrét elképzelésed ? Nekem nagyjából teljesen mindegy, hova megyünk. |
-Nem, nem tévedsz! Igen új vagyok... de már más helyeken is voltam... Ne menyjünk el máshova is nézelődni? ~kérdezte Bíbor ~ |
- Nem baj, ha nem mondod. iszont akkor arra kérnélek, hogy egy kicsit próbáld elfelejteni.
- Az erdőben ? Az erdőbe csak most érkeztem. Egy kicsit elfáradtam, gondoltam leszállok ide.
- De ide Simbelmynére már rég kerültem. Viszont úgy gondolom, Te új vagy. Sosem láttalak még erre. Vagy tévedek ? |
-Hát... nem is tudom igazán elmondani... minden egybefolyik... Baj ha nem mondom? ~ kérdezte egy kicsit bánatosabb tekintettel ~ -Mióta vagy itt? |
*A sötétség egyre jobban feloszlott körülöttük.
Hamarosan már ki tudta venni a lónak kinéző mágikus lény alakját.
Aztán lassan észrevette az arcán látható szomorúságot.*
- Mi a baj ? - *kérdezte, és közelebb lépett néhány lépést.* |
* A sötétség már nem volt erős és már látta a kancát, egy vékony és félénk hang szólalt meg : -Semmi baj... ~mondta és tekintetétt a lóra szegezte és továbbra is szomorúság és bánat látszott rajta * |
*~Ááá, egy fajtárs.~ - gondolta.*
- Ne haragudj, nem akartam beléd menni,de ettől a sötéttől nem látok semmit.
*Miközben beszélt, hátrált néhány lépést, és ez mentette meg a kapáló patáktól.* |
* Bíbor megilyedt és éles egyben keservesen nyerített közben felágaskodott aztán egypár lépést hátrált hátracsapva füleit * |
*Ármány mindenhova nézett, csak előre nem.
És épp ez volt a baj.
Hirtelen valami keményet érzett maga előtt, amibe beleütközött.*
- Au ! Ez meg mi, vagy ki volt ? - *kérdezte.
Akibe ütözött, az nem egy fa, vagy egy tárgy volt, hanem egy élőlény.* |
< ez ki? mit keres itt? mit akar? > tűnődött a kanca.
A kanca tekintetét kancára szegezte /úgy ,mint a képen/
Szemében szomorúság és bánat látszott* |
*Ármány felkapta a fejét a sötétségre.
~Ez nem normális dolog.~ - gondolta magában.
Az egyik magas fa felé ügetett, amire fel akart szállni.
A sötétben azonban nem látott semmit, ezért nehezen tudott haladni, és egy fát sem talált hirtelen.* |
*Bíbor könnyedén lépkedett a talajon majd felemelte fejét és az égboltra nézett, majd egy pegazust látott közeledni és hírtelen a varázslovat és körülötte lévő területett sötétség lepte el * |
*Ármány a fák fölött repült. Egy kicsit elfáradt a sok repülésben. Úgy döntött, leszáll a fenyvesbe.
Így is tett. Maga mellé zárta szárnyait, és hagyta, hogy a föld és közötte vészesen foggyon a távolság. Aztán végül széttárta szárnyait és könnyedén leszállt.
Körbenézett. Nem látott senkit.
Elkezdett sétálgatni, és szemrevtte az erdőt.* |
[165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|