|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.06. 13:57 - |
 Belépdelt oldalán Pallasszal.
- Nos, kitalálod-e mire való az a hely? - kérdezte incselkedően. |
[143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
---------------------------------------------------------------- |
Szélesen elmosolyodott, majd vágtába ugrott, és könnyedén felvette szerelme tempóját. Nem foglalkozott vele, ki van útban - egyszerűen átugrotta az elébe tornyosuló akadályokat. |
 - Ahogy kívánod! - mosolyodott el.
Biccentett, és szélviharhoz hasonlón kiszáguldott!!! |
-Most már tényleg kezdek kíváncsi lenni!-nevetett fel, de a törp megint ránézett, és Chay kénytelen volt elfojtani jókedvét.
-Csak kérlek szabaduljunk meg ettől a törptől!-súgta szégyenlősen. |
Swallow füle hegye elpirult a kedves szavak hallatán, azután boldog csillogással a szemében elmosolyodott.
- Lebuktam! Az volt a tervem, hogy megmutatok egy gyönyörű helyet! Ami egyben egy nagyszerű pihenőhely és cukrászda! Nagyon szeretik a többiek - vigyorodott el kacsintva. |
-Frissítőhöz? Nekem már Te is annak számítasz!-mosolygott.
-De miért ne? Ha tudsz valami jó helyet...-nézett a ménre pislogva. Bár Chay akár a tömény lávát is megihatta volna, azért mégiscsak igényes volt... |
Forrón visszacsókolt, aztán oldalra biccentette a fejét.
- Bevallom, bírom a tüzet, de lassan kezdek kiszáradni! Neked nem lenne kedved egy frissítőhöz? - kérdezte kacéran. |
Szerelmes tekintettel elmosolyodott.
-És én, hogy imádom a bókjaid?-csókolta meg kedvesét. |
Széles mosollyal csókot lehelt Chay arcára, aztán sörényébe temetkezett.
- Mondtam már, hogy imádom a sörényed? |
Csodálkozva nézett, majd hirtelen felkacagott! De gyorsan elhalkult, a törp tekintetét látva. Kuncogva válaszolt:
-Lehet, hogy neked van igazad!-mosolygott csillogó szemeivel. |
A kedvesség nagyon sokat javított hangulatán!
De Chay szavai hallatán leesett az álla! Döbbenten újra a lángok felé kapta a fejét, de újfent nem látott semmi tisztát.
- Biztos vagy benne?
Hirtelen elvigyorodott.
- Nemcsak a szerelem zavarta meg a szemeid? |
Furcsállva nézett szerelmére, majd megpuszilta.
-Ugyanmár...-mondta halkan, de nem tudta folytatni, mert ekkor újra felsejlett a tűzben az unikornis. Chay szemét meresztette - jól megfigyelte - majd fejét Swallowra kapta. Nagyot csodálkozott.
-Swallow...azt hiszem...azt hiszem a Te alakodat láttam.-mondta bizonytalanul. |
Rejtélyes majdnem-alakokat látott ugyan, de semmi konkrétot.
- Azt hiszem én nem látom azt; amit te - próbálta könnyedén mondani, de nem tudta palástolni meglepődését és bánatát. |
Koncentrált, és szemeit erőltetve a tüzet fürkészte. Egy ideig nem látszódott semmi különös...de aztán...valami kirajzolódott. Egy lény talán? Valami lóféle lehetett...
-Egy unikornis!-súgta izgatottan, mikor kiböngészte az alakot. Épp időben, mert a következő pillanatban már szerte is foszlott a kép.
Nem egészen értette, hogy hogyan vette ki, és Swallow vajon miért nem látja, de kíváncsiság ébredt benne. |
A kemencére pillantott. Egy ideig figyelte.
- Nem is tudom - felelte bizonytalanul.
- Te mit látsz? - kérdezte nagyon kíváncsian, szerelmére vilantva zöld szemeit. |
Chay nem győzte kapkodni a fejét, annyi volt a látnivaló...bár a fényviszonyok nem a legjobbak voltak, éles szemével mindent tisztán ki tudott venni...még azt is, hogy a hatalmas kemencéből kicsapódó lángok egyre-másra formákba rendezőznek...bonyolult, de néha talán valamihez hasonlító formákat...
Meglepetten kapta fejét a mogorva törpre, és engedelmesen hátrébb húzódott. Kuncognia kellett a lényen, de halkra fogta, így csak Swallow hallotta.
-Te is látod azokat a formákat a tűzben?-kérdezte kíváncsian. |
Swallow elmosolyodott ,és óvatosan belépett a boltíven át.
A kohóban hatalmas, de óraműhöz hasonlatosan pontos nyüzsgés és munka folyt. Leginkább törpök és gnómok rohangáltak a munkapadok, asztalok és üllők közt, de volt ott jópár sehová sem besorolható teremtmény is. Mégis, nem ez vonta magára élből a figyelmét. Hanem az a hatalmas, egyik oldalán nyitott kemence, ami a szembenlévő falat teljes egészében elfoglalta! Akkora volt, mint Swallow tízszer! Hatalmas lángok csaptak ki belőle, de a kovácsok magabiztosan sétáltak előtte, ki vagy betéve rejtélyes edényeket, anyagokat. Úgy tűnt itt komoly kovácsolás nem történik, inkább alapanyagokat állítanak elő. Swallow lenyűgözve bámulta a kemencét. Körötte a falat fantasztikus, földöntúli festmény uralta, olyan színekkel, hogy még eriszi létére is jojózott tőle a szeme. És a kemencét magát valami ismeretlen fém kovácsol díszesi ölelték körbe, ami higanyosan ragyogott a lángok táncolásától. Csodálatos volt.
Meresztette a szemét egy darabig, mire rájött miért ilyen furcsák a fényviszonyok: a kemence adta a műhely fényét,, legföljebb a legtávolabbi asztalok fölé akasztottak egy-egy olajlámpást.
- Itt szinte csak a kemence mágikus. Más mágiát nem használunk, mert megronatná az anyagainkat. Annak pedig a megrendelők nagyon nem örülnének.....A világítást is csak így tudtuk megoldani, A sok tűz veszélyes egy helyen - mormolta hihetetlenül erős tájszólással egy egészen nagytermetű, izmos törp, aki megállt Swallowék mellett.
Aztán rájuk emelte szúrós, de egyenes szemeit.
- Itt útban vagytok - mondta, és a terem fala felé intett.
- Onnan bámészkodhattok, ha nagyon akartok. De bajt ne csináljatok, mert rátok húzom a forró acélt! - intette őket, mint a kiscsikókat.
- Hallottátok - mondta halkan, de azért jókedvűen a mén, és félrehúzódott. |
Mosolygott, majd kíváncsian az épület előtt. A hőség jólesett számára, tűz eleméek nagyon is jót tett...bár...a szívében így is nagy hőség dúlt...
-Nahát!-nézett ámulva Chay. |
- Elcsavartad a fejem! - heherészett zavartan és mámorosan.
- Itt vagyunk - állt meg hirtelen, oldalán kedvesével. Hatalmas hőség áradt ki a nagy, durván épített kőépületből! |
Szeretetteljesen mosolygott a ménre, és egy puszit nyomott az orrára.
-Remélem is.-duruzsolta érzékzsibbasztóan. |
[143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Belépdelt oldalán Pallasszal.
- Ahogy kívánod! - mosolyodott el.