Témaindító hozzászólás
|
2006.05.27. 14:47 - |
*Lilina kissé megrettent, és lassított vágtáján. Végül teljesen lefékezett, és már csak vontatott lépésekkel közeledett... aztán észrevett két alakot, s mintha ló alakjuk lett volna. Talán Razor vagy Machos az. Erőt vett magán, nyelt egy nagyot, majd eltökélten átlépett a határon, és belépett a Sötétség Birdalmába.* |
[324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
-Hát mi nem találkoztunk az biztos!-mondta valami olyasmi hangnembe mint ahogy a másik kanca mondta. |
Jobban megnézte magának a társaságot,majd egy magabiztos mosolyt ejtett.A kancára vetette pillantását.Vöröses tekintetét a kanca szemébe fúrta és elgondolkozott.Közelebb lépett hozzá,beleszagol a levegőbe,majd egy nagyot prüszkölt.
- Ismerős vagy nekem. - mondta,de nem épp valami barátságos hangnemben |
Tekintetét Syrkol-ra kapta.Érezte ,hogy valami nincs rendben... |
Syrkol még arrébb lépett.
'Most csak valami hirtelen megcsapott, hogy kettesben voltunk...'-gondolkodott-'Hülyeség!Nem vagyok Én szerelmes!Nem is leszek...Vagy majd meglátjuk!'-vívódott a gondolatokkal.
Rezory végignézett a a kancákon, aztán Syrkolra pillantott. |
-Hello!-mondta és ő is biccentett. |
Mikor már elég közel lépkedett mindenkihez biccentett.
- Üdv! |
Rezory kihúzta magát és úgy ügetett a Birodalomban.Nagyon otthon érezte magát.Egy darabig magányosan ügetett, de meglátta, hogy többen is vannak itt.Odaügetett hozzájuk és biccentett fejével.
Syrkol a társaság miatt félrehúzódott a kancától.Látta, hogy mégegy kanca, sőt Rezory is itt van!Biccentett nekik. |
Kecsesen ügetett a Birodalomban.Nagyon tetszett neki ez a hely.Elég sötét és rémisztő számára.Hirtelen megtorpant mikor meglátott két idegent,majd kacéran kihúzta magát és közelebb merészkedett. |
Szorosan hozzá bójt.
-Szeretlek!-súgta neki. |
Syrkol átölelte a kancát. |
Elmosolyodott.Majd szereéméhez bújt. |
Syrkol újra és újra megcsókolta.Végül olyan hosszan csókolta meg, hogy még Ő is alig kapott levegőt. |
Kicsit hirtelen jött neki de boldogan elfogadta a csókot.Majd ő is megcsókolta a mént. |
Syrkol mélyen a kanca szemébe nézett.Most szemben álltak egy mással.Syrkol olyat érzett mint még soha.Szerelmes volt...És olyan hirtelen jött...
Syrkol nem bírta tovább.Odalépett a kancához és megcsókolta. |
Lelassított.Nézte a mént. |
Syrkol csöndesen végig mérte a kancát.
Megállt és nézte ahogy egy két lépést tovább üget... |
Kecsesen ügetett tovább aztán felpillantott a ménre majd vissza a földre...Tetszett neki.... |
Syrkol biccentett fejével és elsüllyedt gondolataiban.Végig gondolta egész életét.Néha rásandított a kancára.Rájött, hogy tetszik neki!Syrkolnak még sosem volt kancája.... |
Bólintott és a csődör melett haladt.
-Én nem tudok többet kérdezni!-mondta. |
-Mióta gazdára találtam!
Még mindig csak ügetett. |
[324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|