|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.06. 18:13 - |
 *Üstökös és Zenit békésen vágtak át a fenyvesen.
Egy kicsit megálltak pihenni a tisztáson.
Zenit lefeküdt és hempergett, Üstökös pedig elkezdett legelészni.
Zenit amint abbahagyta a hempergést, utána egyből elkezdett a tisztáson szaladgálni, össze-vissza. Igaz, azért áltak meg, mert fáradt volt, de ez most nem zavarta egyáltalán.* |
[120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
 -Én biztosan!-mondta és beleharapott a fűbe.Jó dús volt.
"Shery ne aggódj nem esett bajom"-gondolataiban nővérének üzent. |
 - Igen,az. - mondta - Éppen lakomázni készültem.Csatlakoztok? |
Még egyszer megkerülte aztán tovább sétált.Majd a tisztáson.
-Szép hely!-mondta. |
| - Köszönöm! - mondta mosolyogva és még jobban kihúzta magát |
-Ahha!-mondta és még egyszer körül járta a mént.
-Szép név! |
Peckesen kihúzta magát.
- A nevem Paihq. |
| -Mi a neved?-kérdezte és körbe sétált a csődör körül és alaposan végig nézett rajta. |
- Szóra sem érdemes. - válaszolta - Örvendek! |
Először kicsit meglepődött a mén hirtelen megjelenésén,de aztán megnyugodott.
- Semmiség. - mondta - De ki az a Judy?
Majd mikor a kanca melléjük ért,rájött. |
-Nincs semmi baj.Jól vagyok!-mondta és a megmentője felé ment.
-Köszönöm!Nem tudom mi lett volna velem ,ha nem mentesz meg!-mondta hálásan.
-Judy vagyok! |
Eszeveszett galoppban robbant be a tisztásra, és Judy után kiáltott. Aztán lassulni kezdett, végül megállt.
Egy idegen unizust látott meg, aki a szeme láttára elijesztette a vad üldözőt.
Hálás tekintettel ügetett oda hozzá.
-Üdv!-köszönt.-Stripe vagyok, köszönöm, hogy elijesztetted Judy elől ezt a lényt!-mondta, mikor Judy melléjük ért, Stripe hozzá fordult.
-Nincs semmi bajod?-kérdzte tőle. |
Békésen sétálgatott a sűrű fenyvesben,míg ki nem ért egy tisztáshoz.Nagyon megörült ennek,hiszen már elég éhes volt,és most itt volt a remek alkalom,hogy falatozzon egy jót.A nap finoman csillogtatta meg fekete-fehér szőrét,amit nagyon élvezett.
Éppen szakította volna ki a földből az első fűcsomót,mikor vad pata-dobogásokat hallott meg nem is olyan messziről.Kíváncsian felkapta a fejét és kereste a hang forrását.
A következő pillanatban egy unicorn kanca száguldott el szinte mögött.Azonnal megpördült és értetlenül nézett a kanca irányába,de nézelődése nem tartott sokáig.Egy bokorból már ugrott is elő a kanca üldőzője,aki rendíthetetlenül rohant utána.
Paihq fejét felszegte és erőtől duzzadóan kihúzta magát,hogy a vad véletlenül se tekintse prédának.A terv be is vállt,de a puma-szerű vad,újra a kancát vette célul.
A mén ezt nem hagyta annyiban.A vad elé ugrott és fenyegetően ágaskodni kezdett,közben szárnyait kitárta,hogy még riasztobb legyen a hatás.
A vad láthatóan megszeppent,de nem hagyta azért magát.Lelapult a kapáló paták elől és ugrásra készült.Paihq sem engedett: egy hangosat nyerített,hogy szinte beleremegett az egész fenyves.Erre a vad már kezdett puhulni,majd egy agresszíven fújtatott,hogy kivillantsa éles fogaid,aztán lapulva óvatosan,mégis könnyedén elsétált és eltűnt egy bozótosban.
Paihq még prüszkölt egy nagyot,hogy biztosra menjen.Mikor már tiszta volt a terep,a kancát kezdte keresni,hogy meggyőződjön jól van-e. |
Teljes erőből galoppozott....egyre jobban fáradt...és a vad még mindig gyorsan követte őt... |
  Egy kidőlt farönkön ült, mellette Enya feküdt. Felnézett az égre.Beborult és nem sokára esni kezd.
-Mondd csak Enya!Tudsz valamit énekelni?
-Sajnos nem.
-Akkor megtanítalak!Én minden lényemnek megtanítom azokat, amiket én tudok!Így egységesebbek vagyunk...-azzal rákezdett.Az eső is.Különleges harmónia volt a dallam üteme, és az eső koppanásai volt, mintha az eső lett volna a hangszer.Maga az ének is csodálatos volt.Halk, nem fülbántó, mégis körül zengte az erdőt, s az öröm csöndben hallgatta.
Enya is elvarázsolódott tőle, és azon vette észre magát, hogy ő is énekel, úgy, mint Koni.Élvezte, ahogy az eső ne rá esik, hanem simogatja minden egyes cseppel.
Amikor a dal befejződött, a kedves csöpögés hangos zuhogássá vált, mintha megvára volna a végét.
-Ha nem vagy itt velem, a tudat alattidnak megtudok tanítani ilyen dalokat, tehát lassan minden dalt tudni fogsz, amit a többiek!
-Hogy van a remény dala?-kérdezte kiváncsian.Koni megkepődött, de elmosolyodott.Furcsa, hogy tudja, az angyal dalok érzelmek és természeti jelenségekről szólnak...Ezt is énekelni kezdte.Erre az eső viszont nem is hederített, hisz ez nem az ő dala volt.
Enya is bekapcsolódott.Érezte, hogy átáramlik testén a remény érzete, bár ez egy idő után kezdett sok lenni a szívének....
-Tudod!Mindendalnak megvan a maga ideje....csak akkor szabad az érelmekhez fűződő dalokat énekelni, ha arra van szükségünk, különben megártanak!-mondta Koni a dal végeztével-Ezrt szoktam inkább a dutat alattinakmegtanítani ezt!
A kanca bólintott, elálmosodott és elaludt. |
 Sunyi először észre sem vette, hogy az unikornis elmegy, de mikor észrevette, elmosolyodott!
"Végre egyedül!" |
 Kis ideig nézte az unikornist, majd nyugodt léptekkel elindult kifele a tisztásról. |
sunyi óvatosan lépdelt ki a tisztásra!Nagyot sóhajtott, mert megint em tud egyedül lenni!De most nem futhat el csak úgy!Inkább nem foglakozott a lennyel!
Nagyot ugrott és legelni kezdett! |
Kilépdelt a tisztásra, és felnézett az égre.
Gondolatai csaknem kiemelték a lelkét a testéből, olyan messze járt. |
 Ízisz bólintott.Kiváncsian várta az új helyszínt, de nem látszott rajta. |
 Ködláng megrázta a sörényét.
Tudta, hogy a kancánka igaza van, tudott is volna hozzászólni, de nem tette. Egyszerűen most nem akarta bevallani, hogy tudja jól, nincs tökéletes győzelem. Mint ahogy nincs tökéletes világ sem......Az nem lenne....jó.....
- Nos, nemsokára kiérünk a fák közül. Ott lesz a tó. - váltott témát. |
[120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Üstökös és Zenit békésen vágtak át a fenyvesen.
-Én biztosan!-mondta és beleharapott a fűbe.Jó dús volt.
- Igen,az. - mondta - Éppen lakomázni készültem.Csatlakoztok?
Egy kidőlt farönkön ült, mellette Enya feküdt. Felnézett az égre.Beborult és nem sokára esni kezd.
Sunyi először észre sem vette, hogy az unikornis elmegy, de mikor észrevette, elmosolyodott!
Kis ideig nézte az unikornist, majd nyugodt léptekkel elindult kifele a tisztásról.
Ízisz bólintott.Kiváncsian várta az új helyszínt, de nem látszott rajta.
Ködláng megrázta a sörényét.