Témaindító hozzászólás
|
2007.04.25. 15:31 - |
Könnyedén ügetett be az erdőbe.Órákig ment,aztán hirtelen egy erős fényt pillantot meg.Még soha nem látott hozzá hasonlót.Kíváncsiságtól égve az erős fény felé vette irányát.
Egy hatalmas,fénylő kapuhoz ért,amin virágok futottak fel.Szinte barátságosan hívta magához.Közelebb lépkedett hozzá és a kapu kinyílt.
Ami bent fogadta,az minden képzeletét felülmúlta: égig érő fák voltak mindenütt,amik finom kékes árnyalatban úsztak.A fákon takaros kis kunyhók voltak,amik szinte a fákba olvadtak.A faházakon kívül,még rengeteg szökőkút,és különböző méretű házak voltak,bizonyára némelyik templom,árusok helye és még sok sok hasonló volt és mindenütt könnyed,tünde muzsika szólt.Ami mégis a legérdekesebb volt,azok a lakosok voltak.Volt rengetek mágikus lény,de a többségük tünde volt.
A mámoros látványtól egészen elállt a lélegzete.Be is lépett,hogy körülnézzen ezen az új helyen. |
[314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
-MIÉRT SZERINTED MIT TEGYEK????-kiáltott vissza és közben megállt.
-HA NEKED TETSZIK EGY KANCA AKKOR TE IS UTÁNA MENNÉL!!! |
Kiábrándultan nézett a kanca után.
- Nah,ez is csak a csődörök miatt van itt. |
Csak állt dermedten.Nem tudta mit tegyen.Aztán gyors galoppba kezdett Hessoryn után.
-VÁRJ!!!-kiáltott utána és próbált gyorsítani. |
- Ugyan,nem szívom mellre. - mosolygott - Hagyd csak.Tudja ő mit akar.Ha nagyon akar,úgyis visszajön,ha meg nem,akkor meg nem.
Aztán a magányos kancára nézett és kíváncsian nézte,hogyan reagál. |
A fejét csóválta.
-Csődörök...-mondta, aztán szabadkozva nézett Vándorra.
-Bocsánat...ezt nem rád értettem Vándor.-mosolygott. |
De Hessoryn ezt már nem hallotta.......... |
Annúminas meghökkent.
-De nem azért hagytunk ott, mert más vagy! Udvarlód akadt, ha nem vetted volna észre!!!-kiáltott Hessoryn után. |
Hessoryn egy küldetés miatt jött ide, amit csak félig teljesített, de úgy gondolta most abbahgyja.Hisz ráér, és most már nem volt kedve hozzá, főleg, hogy ilyen sokan összegyűltek.Már azt is észrevette, hogy a fehér csődör felébredt, aminek nagyon örült.És azt is észrevette, hogy érkezett egy kanca is közéjük aki végig mellette állt, de Hessoryn nem foglalkozott vele.Aztán egy idő után észrevette, hogy a kis csapat otthagyta őket.Mérgesen utánuk nézett, de aztán utánuk is ügetett.
-Azért mert valaki más mint Ti, és kiadott küldetés miatt hött ide, nem kell így otthagyni.Nyugodtan megmondhattátok volna, hogy tűnjek el.
Ezt főleg Annúminasnak mondta aztán meglőkte, egy óriásit nyerítve ágaskodott egyet és elvágtatott. |
Ahogy távolabb értek Hessoryntól és Eqintától, megszólalt.
-Nos...hová menjünk?-kérdzte. |
Gyorsan bólintott és követte két utitársát. |
-Rendben!-mondta Melani is elindult előre. |
-Úgy látom, nagyon el van foglalva.-súgta Vándornak és Melaninak, vigyázva, nehogy a kanca meghallja.
-Mit gondoltok, ne hagyjuk magukra őket?-kérdzte két barátját, és mosolygott hozzá. |
Ő is biccentett egyet. |
Végig Melani mellett állt.
- Üdv. - biccentett az unicornnak - Én pedig Vándor vagyok. |
Melani mindeközben csak állt. Végül bemutatkozott a kancának.
-Szia! Az én nevem Melani. |
Vállatvont.
-Mi a neved?-kérdezte Hessoryn-t aki eddig halgatott.Közben a földet bámulta és enyhe mosoly ült az arcánNéha oldalra tekintett a csődörre aztán gyorsan elkepta tekintetét. |
Annúminas megeresztett egy széles mosolyt. Nem hallotta Eqinta gondolatát, de látta, hogyan néz Hessorynra.
-Hessoryn, Eqinta, nem csatlakoztok hozzánk?-kérdezte őket.
-Az erdőt járjuk, és próbáljuk felfedezni minden érdekességét. |
-Nekem Eqinta a nevem!-mondta.
"WOW!!!!Milyen helyes csődör"-gondolta magában és próbálta elrejteni ezt a gondolatot ,hogy ne hallják meg.(Ezt Hessoryn-ra értette). |
Másfél óra telhetett el, mikor Annúminas ébreezni kezdett. Pár percig azt se tudta, hol van, de aztán meglátta Vándorékat, és minden tisztázódott benne.
Az idegen unikornisra kapta fejét.
Majd nagy nehezen feltápászkodott, mert megsérült a lába. Gyorsan odaérintette szarvát, és a sebnek nyoma sem maradt.
Megrázta fejét, hogy kijózanodjon, aztán odaügetett a többiekhez.
-Visszatértem, hogy boldogítsalak titeket!-szólt derűsen, aztán az idegennek köszönt:
-Üdv!-lépett a Hessoryn mellett álló lényhez.
-Annúminas vagyok. |
Melani visszanézett:
-Hmm. Lehagytuk. Én visszamegyek hozzá. Hátha tudok neki valamiben segíteni.
És ezzel vissza is ment Hessoryn mellé. |
[314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|