|
Témaindító hozzászólás
|
2006.04.29. 22:51 - |
 Draugherit finoman talajt fogott, majd körülnézett. Itt a fű óriásira, dúsra nőtt, puha volt, ráadásul a víz itt épp csak kezdődött, nem önthetett ki és olyan kicsi volt, mint valami legelőket tápláló folyó miniatűrája.
'Itt jó lesz.' Finoman leengedte Razort a fűre úgy, hogy kényelmes lehessen és a vizet is elérhesse. A lánggömb ellobbant és eltűnt.
-Hát, öcskös, jó pihenést. Még látjuk egymást. Aztán meggyógyulj! - mormolta még mindig ájult társának. 'Túl gyenge. Még egy kutya is kivégezhetné így' gondolta keserűen. Így húzott köré egy mágikus kört, ami megvédi az ártó szándékoktól, de csak addig létezik, míg a belezárt egyénnek szüksége van rá, majd nézte egy darabig. 'Megmarad.'
Azzal széttárta szárnyait és vissza-visszanézve tovatűnt az égen. |
[750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
 -Csodálatos!-örjöngött Valkyrie és körülnézett.Megcsókolta Moridort és az égre nézett. |
 Bólintott.Azzal egy sötét burok vette őket körül amiben olyan sötét volt mint ejszaka.
-Na milyen?-kérdezte. |
-Hát, ha megteszed nekem?
Kérdezte mosolyogva és megcsókolta Moridort. |
| -Szeretnéd ,hogy olyan sötét legyen mint északa?-kérdezte. |
Vílkyrie még ivott egy kortyot a forrásból és Moridor után eredt.
Beértek egy fásabb részre, ahol a kanca máris jobban éreszte magát. |
| -De.-mondta és elindult egy fásabbb részre. |
-Én is szeretlek!-mondta igazán szeretet teljesen.
-Nem szeretem ezt a nagyon világosat!Nem megyünk valami védettebb helyre? |
Ő is vissza csókolt.
-Szeretlek.-mondta. |
Megcsókolta leendő párját.
Már teljesen felkellt a nap.A nap a szemükbe sütött.Valkyrie elfordult és a fűbe beledörgölte szemeit, mert egy pillanatra szürkén kezdett látni, de hamar elmúlt. |
| -Igen.És hogy szeresselek.És ,hogy élvezzük EGYÜTT az életet.-mondta. |
Megpuszilta Moridort.
-Hogy vigyázz rám?-kérdezte mosolyogva. |
| -Ezért vagyok én.Az én erőm nappal is jó.-mondta. |
| -Gyönyörű.Csak ilyenkor majdnem minden erőm elmegy.Majdnem teljesen védtelen vagyok nappal... |
| Magához húzta a kancát és együtt nézték a nepkeltét. |
| Ahogy Moidor elindult Valkyrie rögtön utána szállt és együtt ereszkedtek le a földre.Ahogy leértek Valkyrie újra megcsókolta Moridort. |
| Nagyon megszerette a kancát és megcsókolta.Lassan kezdett felkelni a nap.Moridor leereszkedett.Várta ,hogy szerelme mellé jöjjön. |
| -Szeretlek!-mondta hallkan és közben szárnyával átölelte Moridort. |
| -De az a lényeg ,hogy megtaláltuk egymást.-mondta és megcsókolta szerelmét. |
| -Hát már régóta keresem az igazi csődört!Aki olyan mint Te!-mondta majd elmosolyodott és újra megcsókolta Moridort. |
| -Ezt hogy érted?-kérdezte. |
[750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Draugherit finoman talajt fogott, majd körülnézett. Itt a fű óriásira, dúsra nőtt, puha volt, ráadásul a víz itt épp csak kezdődött, nem önthetett ki és olyan kicsi volt, mint valami legelőket tápláló folyó miniatűrája.
-Csodálatos!-örjöngött Valkyrie és körülnézett.Megcsókolta Moridort és az égre nézett.
Bólintott.Azzal egy sötét burok vette őket körül amiben olyan sötét volt mint ejszaka.