|
Témaindító hozzászólás
|
2006.08.25. 20:18 - |
 Talajt fogott és kényelmesen becsukva a szárnyait, körülnézett.
A szél kavargott, gyönyörű felhő-fantáziákat alkotott, és őt is felüdítette.
'Szép ez a nap....' |
[296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
 Irina mellé ügetett!
-Én méás vagyok, mint a többiek!
Szólt és eltűnt néhány bokor között. |
 Arréb ügetett. |
| Irina a csóktól már elhúzta a fejét.Hisz még csak ismerni sem ismerték egymást.Először csak tesztelte, hogy valóban nem tud-e ellenállni a sötét a fehérnek.Nem is tudott... |
| Ez nagyon tetszett Apexnek.Amikor a kanca mellé ért egy puszit nyomott a kanca nyakára és egyre feljebb végül már csókolgatta a kancát. |
-A sötétség sosem tud ellenálni a kivételnek és a fehérségnek...-mondta, rámosolygott a csődörre.
Szarvát előre tartotta és kitörte az áttetsző sötét gömböt.Majd kecsesen a csődörhöz sétált.Persze lassan.Elment előtte.Farkával csábítóan végig simította a csődör nyakát.Körbejárta, s közben nagyon hozzá simult..... |
| -Igen.-mondta és végig nézett a kancán.Tetszett neki.Körbe járta.Majd melette megállt és rákacsintott a kancára. |
| -Sötétség az elemed?-kérdezte és várt a válaszra.... |
| -Ha ezt akarod.-mondta.És egy sötét gömbbe zárta. |
Újra kitépte a csíkokat a földből, majd arrébb állt.
-Te mit csinálsz?-kérdezte.
-Nem bántanálak.És tudom Te sem bántanál.De nyugi van!Na folytassuk!Vagyis folytasd!Majd közbelépek.... |
| Még több csíkot jött a földből de most csak lefogták a kancát.Majd közelebb lépett hozzá és a nyakához tette a száját mintha el akarná harapni a kanca torkát de nem mozdult csak ott állt.A kanca mellett állt így nem tudott se vissza harapni sem a szarvát átszúrni rajta. |
| Irina addig hagyta magát, míg a csődör mágiája durvává nem kezdett válni.Aztán erésen felágaskodott, mire az előtte lévő csíkokat kitépte a földből.Aztán bakolt néhánya.Ezzel a hátsó csíkokat is kitápte a földből.A sötét csíkok így is folytogatták, de vesztettek erejükből.Irina megnyugodott, türte a folytogatást és várt a következő támadásra. |
| Sötét csikok szivároktak a földből melyeket nem lehetett szétvágni.Körül tekerték a kancát.Erősen szinte fojtogatóan körül fogták a kancát. |
| -Én?Hát ha nagyon akarod kezdem, de nekem nincs elemem!Hát akkor inkább kezd Te! |
Bólintott.
-Oké!-mondta és kicsit távolabb állt a kancától és szembe állt vele.
-Kezd!-mondta. |
| -És?Mi bajom lesz!Kíváncsi vagyok, tényleg jó vagy-e, avagy az a nagyszájú típus!Sok sárkányt öltem már!Persze csak sötétet.... |
| -Esetleg.Ha magyon akarod.Bár eléggé helyes kanca vagy.-mondta. |
-Csata!Aha!Szóval Te ilyen nagyszájú vagy!-viccelődött!
-Képes lennél velem csatázni? |
-Az is vagyok.-mondta.
-Erre felé vannak kancák.Olyanok amik nekem valóak.-mondta és rámosolygott a kancára.
-Meg itt keresem a bajt.Itt szokott lenni egy halom mén akivel csatázhatok. |
-Nah és mit keresel itt?Vadabbnak nézel ki annál, hogy egy sima mezőn szaladgálj!
Mondta mosolyogva... |
| -Apex vagyok.-mondta és megbicentette a fejét.Megvárta amíg a kanca mellé ér. |
[296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Talajt fogott és kényelmesen becsukva a szárnyait, körülnézett.
Irina mellé ügetett!
Arréb ügetett.