Témaindító hozzászólás
|
2006.10.29. 12:49 - |
Kártesz a hegyoldalakon sétálgatott.Csodálta ezt a csillogó helyet.Tetszett neki a sok varázserejú kristály, ami felett nem létezett erő.Gyönyörködve sétálgatott, de magányosan |
[433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
Ő is legelni kezdett majd RÁKACSINTOTT a Tyra-ra. |
Biccentett Teonak köszönésképp.
Látta,hogy nagyon fürkészi Lidércfényt,ezért megkérdezte:
- Ti ismeritek egymást?
Nyugodtan legelni kezdett,de azért szemmel tartotta fiát és társait. |
Mostmárcsak Ő ült annyira egyedül.Szerette a feltűnést és a különcséget, tehát nem mozdult el helyéről.Csak várt és várt, hogy mi fog történni.... |
-Sziasztok.-biccentett mindegyikőjüknek.
Kicsit felbátorodott és közelebb lépegetett a Maracour-Faith pároshoz. Közben Lidércfényre nézett.
'Miért ilyen ismerős az arca?' |
-Szia Teo, szia Maracour.
Maracour és Faith egymás mellett álltak, ő és Teo pedig elég messze mindegyikőjüktől.Lidércfény leült, és várt, hogy ki szólal meg először. |
-Szia Lidércfény Szia Teo.Én Maracour vagyok-mondta és Faith mellé sétált |
Füleit kicsit hátrahúzva, de végül előjött, és félénken megszólalt:
-Sziasztok, én Teo vagyok. |
-Láttad?-kérdezte Tyra-tól.
-Még 1 csikó.-mondta de nem volt semmi grimasz semmi unotság.Csak mondta majd rákacsintott a kancára. |
A kis mén kellemesen csalódott a fekete pegazusban.Azt gondolta,biztosan ellenséges lesz,hisz,először nem nagyon fedte fel kilétét.
- Örvendek! - mondta pajkosan,ekkor tekintete az égre meredt és látta a leszálló fiatal unizust. |
Magányosan repült a környék felett. Igaz, még kiscsikó volt, de már születésétől fogva komolyabb volt, mint a többiek.
Néha persze ő is elengedte magát, és gondtalanul játszadozott a többiekkel.
Lenézett, és csodálkozva nézte a tömeget.
'Nagy a forgalom' gondolta, és úgy döntött, cstlakozik. Leszállt hát tőlük pár méterre, egy bokor mögé, és egyelőre csak megszeppenve figyelte őket.
Voltak csikók is, így egy kicsit oldódott benne a zavar. |
Felállt és barátságosan válaszolt.
-Szia!Lidércfény vagyok! |
Fejét felemelte így jobban látta mi történik..... |
Faithnak már elege lett,ebből a sok találgatásból,így összeszedte magát és félelem nélkül oda ballagott az idegen pegazushoz,aki a nagy fűben feküdt.
- Szia! Faith vagyok - biccentett egy aprót - Hát te ki vagy? |
-Vajon ki lehet?Aranyosnak tűnik csak szomorú!-mondta Fathnek |
Vissza ment a kancához.
-Egyenlőre úgy tűnik ártalmatlan.
-Az előbb még lángolt.Az elöbb.-mondta. |
Lidércfény csak most vette észre az aggódó felnőtteket, így hát belátta, hogy nincs mese, el kell tüntetni a lángokat.Egy nagyot sóhajtott, szén a láng lobbant egyett és eltűnt.Felállt, nem szólt semmit, várta, hogy mások jöjjenek ide, belemászott a tóba, meghempergett benne, majd kimászott a fűre és lefeküdt. |
Most inkább nem követte a mént a magasba.Nem akarta szem elöl téveszteni a csikókat egy percre sem. |
-Gyere!-szólt a kancának és a levegőbe emelkedett onnan mérte fel a terepet.Fejét kapkodta ,hogy lássa rendesen mi történik.Majd a fák lombjával egy magasságba ereszkedett. |
- Tényleg! - rikkantott fel Faith - Nem tűnik valami barátságosnak... - suttogta Maracour fülébe
Bólintott Al-Hattal válaszára.
Ekkor megpillantotta az idegen pegazust.
- Mi folyik ott? - kérdezte szinte magától és a mellette álló méntől |
-Ha nem gond akkor maradok.-mondta. |
[433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|