Témaindító hozzászólás
|
2006.12.28. 13:25 - |
Trója elég nyugodtan sétálgatott itt, ahhoz képest, hogy a Félelmek orságában vándorolt!Látott már ennél szörnyűbb erdőket is, tehát nem izgatta annyira a dolog!Igazából felderítette a terepet, hátha sötét lényeket észlel akiket ki kell írtani!De eddig nem talált egyetlen borzalmas lényt sem... |
[158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
-Még hogy Én idegen!Hát ami azt illeti Sötét Herceg vagyok!De szólíts csak Hercegnek!-Az utolsó mondatnál kihúzta magát, de nagyon.
-Hát Te ki vagy? |
Önfeledt,teljes beleéléssel suhant el a fák közt.Észre sem vette az előtte fékező mént,hisz síri csöndben haladtak mindketten.Szárnyait kicsit kitárta,hogy ellensúly segítségével,gyorsan fékezzen Ő is.
- Vigyázni? - kérdezte gúnyos mosollyal az arcán - Ami azt illeti tudok,de van,amikor képtelen vagyok rá,hogy vigyázzak.
Méregette a mént.
- Nem tesz semmit. - mondta könnyedén,már nem gúnyos hangon.Körbejárta az unicornt - Ki vagy Te idegen? |
Herceg egy nagyot fékezett, amikor egy-két centire észrevette, hogy majdnem összeutközött valakivel.
-Hééééj!Nem tudsz vigy....
Szava megszakadt, mert végig nézett a kancán.
-Bocsáss meg!Az Én hibám volt!
Mondta mélyen dörgő hangján. |
Könnyedén leereszkedett az erdő sűrűjébe.Szárnyait szorosan testéhez simította.Körülnézett.Tetszett neki a hely.Nagyot szippantott a ködös levegőbe és vicsorogva mellkasához húzta fejét.Fogai egy pillanatra kivillantak és szeme vörösen felizzott.
'Ez a hely maga a tökély!'
Ébenfekete sörényét meglobogtatta és elégedetten prüszkölt a levegőbe,majd erőteljesen vágtázni kezdett,végre tombolhatott. |
Sötét Herceg tettein elgondolkozva sétált az erdőbe.Nem figyelt oda semilyen fenyegetésre, se zúgásra, se semmire.Nem bánta amit tett, és nem is szégyellte magát.
'Már miért szégyellném magam?'-gondolta.
Aztán ahogy gondolatai végére ért, élvezni kezdte a Rettegés erdejének hangjait.Boldogan kibakolt és vágtába ugrott.Majd a fák között szlalomozva rohangált, és nem akart megállni, annyira élvezte.... |
*Félúton megtorpant, felpillantott az égre és megszólalt.*
- Nekem most mennem kell. Szükség van rám.
*Elrugaszkodott a talajtól és eltűnt a sötét égbolton.* |
- Nem, nem kötelességed, csak illendő.
*Szája mosolyra húzódott.*
- Szóval egy bátor, rettenthetetlen csődörrel állok szemben, aki megmenti a magamfajta védtelen kancákat. - *vonta le a következtetést Luna.
Úgy döntött, megnézi magának a lényt. Megindult felé a sötétbe.* |
-Neeem hiszem, hogy kötelességem lenne elmondani a nevem!Csak a dolgomat végzem!Ártatlan életeket mentek és írtom a sötétséget!
Nyugondtan állt a kancával szemben! |
*Luna a háta mögé pillantott, majd vissza.
Úgy vélte, megbízhat "társában".*
- A nevem Luna. - *felelte.*
- És Téged? |
-Hát ki tudja!Én eddig nem láttam itt sötét lényt, de sosem lehet tudni!Bármikor megjelenhet egy!....Mint az a nagy nyálkás dög a hátad mögött!
Tényleg egy óriási szörnyeteg jelent meg a kanca mögött, de Trója egy szarvsuhintással elintézte!Egy fénycsóva keringett még egy darabig a szörny fölött, aztán mind a kettő eltűnt!
-Na szóval!Hogy is hívnak? |
- Igen, itt nézek körül.
*Kicsit megdöntötte a fejét.*
- Miért talán kellene félnem?
*Nem tudta, hogy bízhat-e a lényben, akit még nem is látott, ezért az utolsó kérdésre nem válaszolt.* |
-Körülnézel?Itt?A Rettegés Erdejében?Nem félsz?Kanca!
Trója tudta, hogy a kanca nem láthatja, mivel fekete szóre nem tudott úgy kivillanni ebben a sötétben, mint a kancáé!
-Mi a neved? |
*A hang felé fordult. Kirázta szeméből a sörényét.*
- Csak kürölnézek egy kicsit. |
Trója érzékelte a leszállást!
Lazán és tunyán megfordult.
Észrevette a fehéren csillogó gyönyörű kancát és megszólította: -Mi járatban errefelé? |
*Luna megunta a céltalan repülést a levegőben. Úgy döntött, leszállt a fák közé.
Kinézett magának egy kényelmes leszállási helyet és leszállt.
Puhán talajt fogott.
Körülnézett, de nem látott senkit.* |
Trója érezte, hogy látogatója közeleg.Hirtelen összehúzta magát, de érzékei megsúgták, hogy az idegen nem sötét.De Trója óvatos maradt, mert nem látta az idegent és tudta, hogy egy sötétségen kívüli lény is lehet veszélyes!Kémlelni próbálta az eget, de a fák összefogtak és mostanra már teljesen eltakarták a fellegeket.Trója tovább indult nem foglalkozva az érkezővel. |
*Luna az erdő magas fái fölött repült. Fentről kémlelte a vidéket.* |
Trója elég nyugodtan sétálgatott itt, ahhoz képest, hogy a Félelmek orságában vándorolt!Látott már ennél szörnyűbb erdőket is, tehát nem izgatta annyira a dolog!Igazából felderítette a terepet, hátha sötét lényeket észlel akiket ki kell írtani!De eddig nem talált egyetlen borzalmas lényt sem... |
[158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|