Témaindító hozzászólás
|
2006.11.01. 22:14 - |
Mya csendes léptekkel vágott át egy óriási, halott fákkal körülvett, kihalt téren.
Itt nem érezte rosszul magát, de...igazán jól sem.
Hiányzott neki Nimród, aki gondoskodott róla, a többi eriszi...és a biztonság...boldogság...amiket csak hírből ismerhetett..... |
[365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
-Így értek mindent.-mondta.
-És velem nem tennél kivételt?-kérdezte alig hallhatóan.
|
Felszállt, mire a két csődör is elindult.
Machos kicsit kanyarogva, szárnyait vizsgálva haladt előre.
- Micsoda ostoba kérés! Mégis mit mesélhetnék magamról? Vagy a gyengeségeimre vagy kíváncsi?! Akkor közlöm veled, hogy nincsenek! - morogta.
Aztán látható büszkeséggel folytatta:
- Én és Sharo a Sötétség gonosz uralma alatt születtünk egy kegyetlen és kemény világban! Alig törődtek velünk, inkább csak magnkra hagytak! Egyikünk sem emlékszik a szüleinkre, de nem is érdekelnek! Egyedül lettem ilyen erős, és tanultam meg vigyázni magunkra! El is szöktünk onnan, és csak az igazán jó ajánlatának köszönheti a gazdánk, hogy végül idejöttünk. Mert én nem leszek senki szolgája!
Ekkor megérezte, hogy Machos rápillant, így meghunyászkodott:
- Jó, Eris soha nem is kért ilyesmit... |
-Ja bocs!-mondta Machosnak.
-Mesélj magadról!-kérte Kegyetlennek. |
Felkacagott.
- Az én gazdám a Boszorkányúrnő. Most a Boszorkányvidéket járod. Ezen vidék fővárosába megyünk.....Mi mind ismerjük ezt a vidéket, és mivel mi építettük a várost, eléggé sokat jártunk ott...... |
-Én nem vagyok túl erős sem kemény.-mondta.
-Oké Machos.Amúgy te voltál már ott?-kérdezte. |
Leszállt, hogy válaszoljon a kancának.
- A főváros annak az útnak a végén van. Mi odatartunk - bökött fejével egy kanyargós, széles, a messzeségbe vezető útra.
Keményen a kanca szemébe nézett.
- Az attól függ - felelte rejtélyes hangon.
- Én a magam fajtáját bírom, aki kemény, elszánt és erős. De ezek a lények mindig Sharo vesztét akarják, így nem szokásom kegyelmezni - mondta még halkan. |
Majd ezek után vissza ment Machos-hoz.
-És most hova?-kérdezte kissé szomorkásan de össze szedte magát és halkan megkérdezte Kegyetlent:
-És nem teszel kivételt?-kérdete szomorúan. |
-Értelek.-mondta.Jezzy sajnálta mivel neki tetszett a mén.Hátatfordított Kegyetlennek és vágtázott 1-2 kört.Hirtelen szemei fehérré váltak.Magállt egyhelyben.Ágaskodott és közben jég "rudak" törtek ki szarvából az égfelé.Amikor már eléggé magasan voltak a rudak vissza kúsztak Jezzy szarvába.Szemei is vissza sötétedtek.
|
Visszafojtotta a levegőjét, és Machost kezdte keresni.
És Kegyetlen nem támadt a kancára!!!!
Lehajtotta a fejét, és oldalra nézett.
- Nem szokásom barátkozni - morogta halkan. |
Jezzy Kegyetlennel szembe lépett.
-Figyelj.Én nem szeretnék köztünk nézet eltérést.És én meg szeretném kérdezni ,hogy nem kezdhetnénk az ismerkedést.Nagyon elszurtam és...és...Lehetnénk esetleg barátok?-kérdezte. |
Végül nem kellett Kegyetlenre szólnia, vagy megcibálni a fülét, mert nem csinált semmit a kancával, csak kiügetett a szabad levegőre.
- Végre! - morogta magában.
Könnyedén felszárnyalt. |
-Hát akkor előremegyek!
Rámosolygott és elindult a fenyves felé...
(oda is reag) |
-A fenyves? Hmm még nem jártam arra... de kíváncsi vagyok rá. Szerintem mehetünk!-szólt és mosolyogva Méregre nézett. |
-Hááát..elmehetnénk a fenyvesbe!...Ha az jó neked...
Válaszolt, miközben újra felmerült benne egy kérdés... |
-Igazad van, már épp kezdett elegem lenni ebből a helyből... van valami ötleted, hová menjünk?-kérdezte a ménre nézve. |
Méreg nagyon szerette volna tudni, hogy Starshine mire gondol ezekben a pillanatokba.De nem próbálkozott, vagyis nem is akart próbálkozni gondolat olvasással.
-Menjünk innen...menjünk valami kedvesebb helyre... |
Mosolygott.
-Te is nekem...-mondta halkan. Nem nagyon tudta, mit is mondjon. Úgy érezte, ők ketten szavak nélkül is kitalálják egymás gondolatát. Már azt is tudta, hogy Méreg nem haragszik első találkozásuk kudarcos vége miatt. |
amikor meghallotta, hogy Starshine nem ide készült, elmosolyodott és újra olyan kedves lett a hangja.
-De jó, hogy itt vagy!Nagyon hiányoztál! |
-Hát tulajdonképpen egész másfelé indultam volna...de a levegőből megláttalak téged és hát... látni szerettelek volna.-Starshine a színtiszta igazat moindta, bár nem értette, Méregnek miért változott meg a hangneme. |
-...nem az a lényeg, hogy mi történt a múltban, hanem az, hogy most mind ketten itt vagyunk!
Mosolygón nézett a kancára.
-Egyébként miért jöttél ide?-kérdezte gyanakvó hangon. |
[365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|