|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.09. 17:05 - |
*A szökevények 1 óra menetelés után megálltak egy kicsit.
Zenit eloszlatta a mindent belepő sötétet, mielőtt még Asylon szóvá tette volna azt.
Komolya elképzelései voltak, hogy most mihez fog kezdeni, de mivel nem volt egyedül, nem is tudta, belekezdjen-e, vagy inkább mégse.
Tétován pillantott Asylon ködfelhőjéről Evenionra, majd vissza...* |
[359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
-Igen? Hát akkor, ezt nektek kell tisztáznotok.-mondta nemcsak Dynortnak, de a két kancának is címezve. |
 -Én sejtem mi a baj, de nem tudom miért.-mondta Sebastiannak és egy kicsit sem zavartatta magát, tudta, hogy a kancák is hallják.
|
Sebastian épp be akart mutatkozni, mikor a két unikornis elvágtatott. Csodálkozva nézett, főleg, mikor Dynort is utánukment. Kíváncsi volt, mi ez az egész, így hát közelebb ment.
-Valami baj van?-kérdezte tőlük, miközben odaügetett. |
-Na ezeknek meg mi bajuk?...Utánuk megyek nem baj?-kérdezte Sebastiant és Atlanticát.
Utánuk ügetett.Gondolta, sőt tudta, hogy gondolat olvasók, de akkor sem tudta elképzelni mi a bajuk.
Lassan beérte őket.
-Hát Ti meg hova mentek?-kérdezte a két kancát. |
 Judy hirtelen meghallota Dynort gondolatait.Majd Sheryt ott hagyva elvágtatott.
-Judy!-kiáltott utána majd ő is vágtázni kezdett.Kisidő mulva Shery utolérte Judyt.És elmesélte nővérének mit hallott.Egyikőjük sem mozdult.Nem mentek egyenlőre vissza. |
'Mindenkinek ez a mániája....mi az elemed, nem mindegy, az amit áldott az úrnő.'-gondolta.
-Az elemem víz.-mondta nyugodtan. |
Én Shery vagyok ő pedig a hugom Judy.-mondta és egyszerre megbicentették a fejüket.
-Nketek mi az elemetek?Mi mind a ketten víz eleműek vagyunk. |
-Semmivel nem tartoztok!Kötelesség.....
-Egyébként Dynort vagyok!
Dynort fejet hajtott. |
Shery egy nagyot nyerített mire Judy vissza vágtázott.
Majd a két ménhez fordult.
-Kössz!-mondta nekik hálásan.
-Most úgy érzem tartozom nektek.-mondta.
-Megvédtétek a nővéremet.Ez csodás!-mondta közben Judy. |
| bocs... ez így érdekes lett. |
-Valóban mesés hely...-álmélkodott Sebastian, de nem sok ideje volt rá, ugyanis ekkor két unikornis tűnt fel a színen. Egyszercsak futni kezdtek valami elől. Aztán azt is láthatták, hogy mi elől: egy hatalmas vadállat közeledett feléjük.
-Segítenünk kell nekik!-kiáltotta, látva, hogy a vad az egyik unikornisra ugrik. Meg sem várta a reakciót, hatalmas szárnycsapással a levegőbe röppent, és a vadállat felé suhant. Ot szárnyaival legyezni kezdte a vadat, mire egy hatalmas tornádó felkapta, és elsodorta a zesőerdő széle felé... Sebastian földet ért, és megnyugodva kifújta a levegőt. |
Dynost meghallotta az ijedt kiálltozásokat.
-Mindjárt jövök!-szólt Atlanticához és Sebastianhoz.Azzal elvágtatott.
Egy kis idő után meglátta a küzdő kancát.Nem akart rögtön mágiázni inkább csak egy mozdulattal lerúgta a kanca hátáról, mire a vad nekivágódott a fának.Ezek után Dynort játszhatott volna a vadállattal, de csak nevetve képen locsolta, mire elfutott.
-Jól vagy?-kérdezte a kancát. |
Shery és Judy kecses ügetéssel haladtak a tisztáson át.Nekik nem tünt fel 3 idegen.Hallotak valamit.Majd Shery ijedten galoppozni kezdett.Judy utána.Kis idő után egy vadállat utánuk.
-Judy fuss!!-kiáltotta majd megfurdult.Egyenesen a vadnak.
"Csak Judy meneküljön el"
Shery megállt.A vad hevesen futott.Shery hátára ugrott.
"Nem érem el" |
-Gyönyörű tisztás!-mondta.
Megfordult és Sebastianra nézett. |
-Hűű!-mondta miközben a tisztásra ért.
-Csodálatos!Gyertek!-kiáltott és vad galoppba kezdett |
Dynort is hamar utólérte őket.Leelőzte a kis párost és hátra tekintett, közben mosolygott.
-Na mi lesz?Nem jöttök?
Miközben hátra nézett, vígan ugrálta át az akadályokat.Aztán begyorsult és egy icike picike tisztáson találta magát.Megállt. |
Csodálkozva nézett a kanca után.
"Mintha mi sem történt volna..."gondolta, azután utánuk vágtatott, közben ügyesen ugratott az indák felett. Most, hogy minden rendeződött, ismét visszatért víg kedélye. Egy kis idő múlva aztán utolérte Atlanticát, és miközben egymás mellett haladtak, rámosolygott. |
-Gyertek!-kiáltott hátra majd óvatos galoppba kezdett.
"Ilyen az élet szép és vidám" |
Dynort meglepődött, hogy a kanca ilyen könnyen tovább indul.
-Hát jó!De most tényleg vigyázz magadra!
Mosolygott azzal utána vágtatott. |
-Kössz!-mondta és hálásan názett Dynort-ra.
-Mehetünk tovább?Vigyázok!-mondta majd könnyű vágtába vigyázva ugratott. |
[359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
-Én sejtem mi a baj, de nem tudom miért.-mondta Sebastiannak és egy kicsit sem zavartatta magát, tudta, hogy a kancák is hallják.
Judy hirtelen meghallota Dynort gondolatait.Majd Sheryt ott hagyva elvágtatott.