|
Témaindító hozzászólás
|
2006.12.08. 21:34 - |
 Zorf épp egyik kedvenc helyén baktatott!A végzethegyen!Elég sötét volt, elég magas és elég veszélyes!Felgyújtott egy követ és ledobta!Most éppen ezzel szórakozott, mert nem talált más szórakozást!
De aztán kezdte unni... |
[256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
 Egy pillanatra csodálkozva és kérdőn pillantott az unikornis arcára, aztán kissé elnéző, befelé forduló mosoly futott át az arcán.
Forró szél kapott a sörényébe, és vad illatokat hozott, valami távoli vidékről.
- Alig várom már az új vidékeket! - mondta szenvedélyes sóhajjal.
- Ha a felfedezők végre elérik az út végét, mi is mehetünk majd arra! Mennyi csodálatos dolog vár ott.....Be kell valljam: vágyom az újra, bár nem az izgalom, inkább az új, csendes vidékek utáni sóvárgás hajt... |
 Elmosolyodott.-Úgy tűnik nem csak ti vagytok a szemfülesek! |
Apró mosoly jelent meg a szája szegletében.
- Óh igen.....De mi már csak ilyenek vagyunk: látjuk a mások előtt rejtett szépséget. Eris egyik legfőbb tanítása.... |
| Bólintott.-Szörnyű halál.-szegezte szemét a lávára, majd a kúszó napra-Érdekes, hogy egy ilyen kietlen és másoknak rémisztő tájon, ily szép a naplemente! |
Nem zavarta a másik lényt, és ő is elmélyedt, de lassan felértek a hegytetőre.
Festői látvány terült elébük: az ég körben ragyogó színek sávjaiban pompázott, ahogy ment le a Nap, a lábuk előtt meg egy hasadékban láva izzott.
- Innen kapta a nevét....Sokak végzete volt e szakadék. - mondta csöndesen. |
| Csendesen ment tovább. |
-BOCS!!!!-mondta és 10 lépést tett a másik irányba.
"Nem tudom mi lenne jobb elfutni vagy itt maradni?"
Jezzy lecsapta feját és inkább távol maradt Kegyetlentől.
"hogy lehetek ilyen marha" |
 Felhördült, és riadtan hátralépett, alaposan megtaposva Sharót, de rövid kavarodásuknak végül Machos vetett véget.
 - Mindjárt ottvagyunk! - morrantotta, és előlépett.
És hirtelen a köd megnyílt, és egy hatalmas, gyönyörű vidék tárult a szemük elé! |
-Értelek.-mondta.Egy ág megreccsent de nem alattuk.
-Mi volt ez?-kérdezte kissé berezelve.
-Nekem ez nem tetszik.Nem látok.Akárhonnan nekünk jöhetnek.-mondta és Kegyetlenhez simult. |
Könnyedén indult el felfelé.
- A köd a határ! Lassan átérünk...... |
| -Rendben!-és követte. |
Jezzy felemelte a féjét ,hogy lássa Sharo-t.
-Nekem sosem volt olyan ismerősöm aki megvédett volna.Örülhetsz.-mondta Sharo-nak.
-Mikor érünk oda?-kérdezte Machos-tól.
|
Megfordult.
- Menjünk fel a csúcsra! Olyan szép a kilátás! |
| -Ahogy akarod Anor!Az én útjaim úttalanok!Mindegy merre visz a sors... |
 Csak horkantott.
- Nincs varázsa, gyenge és ostoba. Megvan rá az okom, hogy ne engedjem bajba! - hörögte, de legalább váalszolt.
Finom biccentés után folytatta:
- Tartok tőle, hogy egy elég veszélyes szakasz felé megyünk. Jobb lenne másfelé... |
| -Előre!-mosolygott. |
-Kössz!-nézett hálásan.Jezzy Sharo-val szembe lépett de a távolság 2 méter volt.Alig látta Sharo-t.Rámosolygott majd vissza ügetett Kegyetlen másik oldalára.Nem akart balhét.Azzal léptetni kezdett.
-Miért félted ennyir az öcsédet?-kérdezte de csak halkan.Jezzy kicsit félénken arréb lépett ,hogy ne érje el Kegyetlen ha megakarná harapni.
-De nem kell megmondani ha nem akarod.Én télleg nem akarok balhét.-mondta de közben kikerült egy fát.
-Majdnem.-mondta és közben nagyot sóhajtott mivel nem ment neki. |
- Szép lett! - mondta, és megint közelebb lépett volna, és megint megakadályozta benne bátyja lába.
Feladta egy fejcsóválással.
- Mennünk kellene tovább! - jegyezte meg egy nyugodt, testnélküli hang, ami mintha mindenhonnét szólt volna. |
Jezzy közel állt a fához.Hozzá érintette szarvát majd fodros jegcsíkok kúsztak végig a fán.Az ágakra is tett néhány csíkot.
-Kész-mondta elégedetten.
|
- Felőlem! - nevette, főleg, hogy Kegyetlen nem szólt.
De meglepődve látta, hogy Kegyetlen élénken figyeli a kancát! |
[256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Zorf épp egyik kedvenc helyén baktatott!A végzethegyen!Elég sötét volt, elég magas és elég veszélyes!Felgyújtott egy követ és ledobta!Most éppen ezzel szórakozott, mert nem talált más szórakozást!
Egy pillanatra csodálkozva és kérdőn pillantott az unikornis arcára, aztán kissé elnéző, befelé forduló mosoly futott át az arcán.
Elmosolyodott.-Úgy tűnik nem csak ti vagytok a szemfülesek!
Felhördült, és riadtan hátralépett, alaposan megtaposva Sharót, de rövid kavarodásuknak végül Machos vetett véget.
- Mindjárt ottvagyunk! - morrantotta, és előlépett.
Csak horkantott.