Témaindító hozzászólás
|
2006.12.08. 21:34 - |
Zorf épp egyik kedvenc helyén baktatott!A végzethegyen!Elég sötét volt, elég magas és elég veszélyes!Felgyújtott egy követ és ledobta!Most éppen ezzel szórakozott, mert nem talált más szórakozást!
De aztán kezdte unni... |
[256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
Kegyetlen az ajánlat elhangzása pillanatában felhördült, de végül csak Sharóra vicsorgott, a kancára nem, igaz, Machos akadályozta is ebben...
Machos egy szót sem szólt, csak lendületesen elkezdte leterelni a két fiatalabbat. |
-Jól van megyek veletek-azzel Hercegék után lépett de hátra nézett.
-Sharo nem jössz velünk?-kérdezte majd Kegyetlenre nézett-Vigyázok rá. |
-Hát ez igaz!-Nevetett fel!-A Te közeledben tényleg mindenki megtébolyulna!
-Na gyere velünk!-szólt a kancához. |
- Az én közelemben egy idő után mmindneki megtébolyodik - mondta fagyosan.
- Ezt szeretné?... BoszorkányVidék fővárosában máguslények élnek, tömegével. Sok lénnyel futhat össze, és semmiképp sem lenne magányos. Ezt tudom ajánlani. Vagy menjen velük! - bökött állával a két másik sötét lényre. |
-Szóval csak egy ideig mehetnék veletek aztán ott hagynátok????-kérdezte kissé meghökenten. |
- Nem zavar - mondta újabb főhajtással.
- Csaták pedig nincsenek. Már nincsenek. De az eleme nem jelent védelmet ellenem.....Mindenesetre tompíthatom, legalább egy darabig, míg elérjük a Várost, ahol jobb társaságot is találhat majd. Velünk nem lesz veszélyben...ezt garantálhatom. |
-Először is azt kérdezem meg hol nem zavarok?-nézett a két "bandára".
|
-Velük unatkozni fogsz!-nézett vissza.Mosolygott-Velünk jól fogsz szórakozni.-Nézett kegyetlen mosolyával!
Jó kedve volt, úgy vélte a csatát megnyerte, így semmi nem ronthatta le kedvét. |
-Kérlek!-nézett rájuk.
-De ha nem megyek veletek egyedül még roszabb.Meg tudom védeni magam csak kéne a társaság.
-Kérlek egészen jó "banda" lehetne belőlünk.Az én elemem a jég.Nem túl nagy az erőm de tudok segíteni akár csatáknál is.
-Kérlek!-nézett a 3 ménre. |
Visszafordult, végigmérte a kancát, közben szárnyával csendre intette Kegyetlent.
- Nem tudom ez mennyiben bölcs döntés - mondta udvariasan.
- Jómagam mindenkire hatással vagyok, aki nem pont olyan, mint én, társaim pedig kissé.....khm
A kép magáért beszélt: Kegyetlen izzó szemekkel méregette a kancát, maga mögött tartva az elkeseredett Sharót.
Machos az eltávozott két vad afrai után nézett.
'Hát.....nem lehet kellemes magára maradni magunkfajta sötétekkel....' gondolta. |
-És ti?-kérdezte Sharo-t,Kegyetlent és Machos-t.
-De neketem sem kell megmondanotok.
-Csak..gondoltam...mehetnék veletek.-mondta kissé akadozva.
Jezzy most már érezte ,hogy kétfelé húzza a szíve. |
Felnézett. "Itt ma csúcs forgalom van..." |
A napfény ragyogott és táncolt a testén, ahogy a Végzet Hegye felett szárnyalt.
Boldog volt. Sokmindenen keresztülment, de boldog volt.
Kicsit lefelé kezdett ereszkedni, hogy lássa Machosék rendben távoznak-e. |
-Ahogy akarod!-vonta meg vállát. |
-Engem nem kell félteni.Ha megtámadnak nekem lesz bajom nem NEKED!-mondta.
-Had rendezzem le ezt én. |
Egy ponton megállt és nézte az eseményeket.Nem akart zavarni, de a másik kanca ragaszkodása felingerelte, de nyugodtan szólt:
-Szerintem jobb lenne, ha békén hagynád őket.Nem értem miért nem látod, hogy az a tetszés csak átmeneti érzelem volt....Ne zargasd tovább, mert tényleg bajod esik. |
-Hova mentek?-nézett kérdően Hercegre-már mint csak akkor mond meg ha nem zavarok.
-Nem akarok lábatlankodni. |
Kis híja volt. Egészen kicsi. Machos azt hitte, ezért a mondatért mindkét lény az életével fizet majd.....de másképp történt.
Állt, mint akit jéggé dermesztettek, és pusztító varázs kezdett égni benne...aztán hirtelen egy kacaj hangja, egy illat, valami mintha felé suhant volna, és megsimította volna az arcát.....és Machos lehiggadt.
'Jöjj rá egy napon milyen vagy' kívánta. |
Sötét herceg csak felnevetett.
-Szerintem neked is vannak érzéseid!Például, ha sztmondom, hogy Eris egy senki, akkor az neked nem esik jól!
Fogta magát intett Syrkolnak és mindenkinek hátatfordítva elindultak a nagyvilágba. |
Machos általában nem érzett. De ha érzett, akkor sem mutatta ki. Most viszont visszapillantott, egy leírhatatlanul gúnyos pillantással. |
[256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|