Témaindító hozzászólás
|
2006.06.10. 10:42 - |
Pokoltűz idáig kergette egyik betolakodóját de itt elvesztette monyomát dűhösen kiálltott
-Hol van? Hol van??
Dühösen dobbantott, fejét a magas ba emelte háthe megérzi a szagát! De nem !!!Megint fölkiáltott!!
-Hol van ? |
[132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
Együtt vándorolni. |
Meglepődött a kérdésen.
-Mármint...hogy együtt? |
Én akkor még nem voltam itt amikor a sötétség trónolt itt.
Azt szeretném megkérdezni...hogy....nem maradnánk-e együtt? |
Mosolyogva pillantott körül.
-Szerintem varázslatos hely...-kinyújtóztatta elgémberedett szárnyait.- Főleg most, hogy vége a Sötétségnek. Mindenkinek egy másik énje bukkant így elő. |
Szerintem csoda szép.
Szerinted Des? |
-Igen, én valamivel régebbi lény vagyok, Desert a nevem, de szólíts csak Des-nek.-hajtotta meg fejét.
-Hogy tetszik a Birodalom? |
Hello!-köszöntötte.
Igen még új vagyok.Te régebbi vagy?
Te ki vagy?Én Illusiona vagyok. |
Des csendben szárnyalt a környék felett, végül itt ért földet, úgy érezte, itt nyugalomra lelhet. Azonban társasága akadt. Így hát udvariasan odaügetett hozzá, és köszöntötte:
-Üdv! Új vagy? Még nem találkoztunk. |
Milyen szép ez a hely!Ilyet még nem pipáltam.
Vajon vannak itt? |
Könnyedén belépdeltek a sötétbe. |
- Végülis... - *vállat vont.*
- Miért is ne?
*Islanzadí után kocogott.* |
Elmosolyodott, ahogy befelé meresztette a szemeit.
Aztán könnyedén elindult befelé.
- Jössz? - kérdezte visszapillantva. |
*Charisse bólintott, majd ballagott tovább.
Kisvártatva megpillantották a barlangrendszer egyik tátongó bejáratát.*
- Megérkeztünk. |
Könnyedén megrázta a sörényét.
- Majd beleszoksz! Én a helyedben örülnék, hogy nem egy sötét lénnyel való szembetalálozás riadalma segít fejlődni, hanem a nyugalom, és az Idő. A tündék közt is vannak olyanok, akik egy-két dologban nem igazán ügyesek, de ők is mindig megtalálják a helyüket! Ez egy nagy világ!
Kicsit elmosolyodott.
- Hogy nem találkoztál vele.....semmit sem jelent. Erisnek van egy rossz szokása: alakváltó! Imád elkóborolni mindenféle helyekre, aztán....ki tudja mi lesz a vége? Én csak azt tudom, hogy láttalak az elméjében. Ha érdekel, néha szokása, hogy fairth-eket készít a kószálása során látott dolgokról, és lényekről....Aztán megmutatja őket például az Úrnőnek. Az eredményt tudod. Mindenesetre ha egy hatalmas fehér farkast látsz, ezüstös tüskkékkel végig a gerince vonalán....légy tisztelettudó! |
*Meglepetten pillantott Islanzadíra.*
- Furcsa, hiszen még sose találkoztam a Boszorkány Úrnővel.
- Mint már mondtam, nem rég érkeztem és még csak tanulom az itteni dolgokat. Az Ősnyelvnek csak az alapjait ismerem és a mágiához sem értek valami jól... |
Vállatvont.
- Tündevilág. Mindenkit nemességre neveltek a fényben, és egyenességre, bátorságra, büszkeségre, kifinomultságra. - hirtelen elmosolyodott - No meg értelemre! Magam királynő lehettem volna, s ha visszatérnék, az is lehetnék tán. Annak neveltek....De nem vagyok több, mint bárki más! A Sötétség persze....sokmindent megváltoztat....Hát Te? Láttam Rólad képet Eris elméjében, de semmi többet nem tudok. |
*Bólintott.*
- Értem.
*Érdeklődve pillantott Islanzadíra.*
- A hely, ahonnan jöttél, milyen? |
- Pár napja. - mosolygott.
- Én is a hosszúidejűek közül vagyok egy. A mi megszelidítésünk akár hónapokba kerülhet. A gazdánkhoz tartozunk, de távolról kell idejönnünk.
|
- Úgy egy hónapja... - *válaszolta.*
- És Te? |
- Rendben! - bólintott lelkes mozdulattal, azzal elindult a fák közt, a mutatott irányba.
- Te mióta élsz itt? - kérdezte. |
[132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|